Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak nem – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

“Mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben önállóan, mint ha másokra várnánk” – indokolta a kormányfő, hogy Magyarország miért nem vesz részt a közös uniós vásárlásban. Az ország csak rosszul járna azzal, ha bekapcsolódna a közös folyamatba, így azt támogatta, hogy a részvétel önkéntes legyen – fejtette ki.

A miniszterelnök az uniós szolidaritási mechanizmus tervét is bírálta. Hangsúlyozta: Magyarország nem támogatja annak kötelezővé tételét, hogy miután az ország megoldotta az egész éves gázellátását, át kelljen adnia gázt azon országoknak, amelyek erre nem voltak képesek, mert támogatták az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Úgy értékelt: a gázárak tekintetében most átmeneti nyugalom van, aminek az az oka, hogy az Európa által elfogyasztott gáz nagy mennyiségét nyáron betárolták. De amikor majd a télen kitárazzák a korábban bepakolt mennyiségeket, akkor arra kell számítanunk, hogy ismét fölfelé mennek majd az árak – tette hozzá.

Magyarország olyan hosszú távú szerződéseket kötött az oroszokkal, amelyek garantálják, hogy gázellátása rendben legyen – erősítette meg. Hozzátette: az északi áramlat vezetékét “terrorista akciókkal tönkretették”, de a déli irányból Törökországon keresztül érkező vezeték még működik és Magyarország nem engedi, hogy ezt a csövet bárki tönkre tegye. Jelezte: az Oroszországból érkező gáz ára is az európai tőzsdei árakkal van összekötve, tehát ha Európában magasak az árak, az automatikusan magával húzza a Magyarországon elfogyasztott gáz árát is.

A kormányfő kritikát fogalmazott meg az Oroszországgal szemben bevezetett szankiókkal kapcsolatban. Úgy vélte: “szankciós felárat” fizetnek ma az energiáért egész Európában. Szerinte Magyarország igyekszik kihúzni magát a rossz döntések következményei alól, ami általában sikerül is, de mivel egy piacon vagyunk az összes európai országgal, ha náluk romlik a helyzet, abból valamennyit Magyarország is elszenved. “Ezért vagyunk mi szankcióellenesek” – jelentette ki.

Felidézte: a szankciók eredetileg arról szóltak, hogyan lehet gyorsan befejezni a háborút, és Oroszországot megbüntetni a háború megindításáért. “Kitaláltunk egy tervet, hogy ássunk egy gödröt az oroszoknak, majd jól beleesnek, de aztán mi estünk bele ebbe a gödörbe” – fogalmazott. Szerinte az unió most azt mondja, hogy “ássunk tovább”, a magyarok viszont azt, hogy “próbáljunk kimászni belőle”. Ez a két álláspont minden uniós csúcson szembekerül egymással – jegyezte meg.

A kormányfő szerint a nemzeti konzultáció azért is fontos, hogy mindenki rájöjjön: mindenki veszélyben van. Kijelentette, a magas árak mögött jelentős részben a szankciók állnak. Hangsúlyozta: a kormány “nem nézi ölbe tett kézzel” a magas árakat, célkitűzése, hogy 2023 év végére Magyarországon az infláció egyszámjegyű legyen.

Hozzátette: ezért döntenek majd a következő hetekben folyamatosan arról, hogy a központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítik.

Beszámolt arról is, hogy a cégek számára rendelkezésre álló hitelek kamatát megállítják 7,7-8 százalék körül. Ennek költségeit a bankoknak kell majd kifizetniük – tette hozzá.

Nem jó dolog, amikor be kell avatkozni a gazdaság bonyolult rendszerébe, de bizonyos krízishelyzetek ezt indokolják – jegyezte meg.

A kormányfő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette: arra számít, hogy erősödnek az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások melletti hangok Európában. Hozzátette: Magyarországon “józan emberek élnek”, itt eleve ez volt a kiindulópont.

Beszámolt arról: a múlt heti uniós csúcson “mindenki idegesebb volt a szokásosnál”, hiszen minden országban tovább nő a feszültség. Úgy értékelt, hogy a józan ész előbb-utóbb teret nyer, márpedig egy háborúnak úgy lehet véget vetni, ha megegyeznek a szembenálló felek. A háború végigvitele ugyanis azt jelentené, hogy még évekig tart a küzdelem.

A kormányfő jelezte, hogy három nagy kiadás körvonalazódik, amelyet a háborút támogató Nyugatnak állnia kell: a háború mellett az újjáépítés költsége, amelynél “beláthatatlanul nagy számok” hangzanak el, ehhez jönnek még az Ukrajna működéséhez szükséges pénzek, hiszen a szomszédos ország már a háború előtt sem tudott annyi pénzt előállítani, “amennyibe az ukrán nép élete kerül”.

Óriási összegről van szó, havonta mintegy 5 milliárd euróra lenne szüksége az ukrán államnak, hogy ne omoljon össze, és az a kérdés, ki fogja odaadni ezt a pénzt – hangsúlyozta. Jelezte: zajlanak egyeztetések arról, hogyan osszák meg a terheket Európa és Amerika között, és ha Európa ebből vállal valamit, akkor annak a terhét hogyan osszák meg a tagállamok között, illetve akar-e mindenki egyáltalán részt venni egy ilyen pénzügyi segélyezésben vagy sem.

Hangsúlyozta: Magyarországnak is döntenie kell majd, hogy akar-e ebben részt venni. “Van-e nekünk pénzünk, amit odaadunk az ukránoknak, és ha van, akkor azt milyen formában akarjuk odaadni: együtt a többiekkel, külön, adományként, kölcsönként” – sorolta. Úgy vélte: a következő két-három hónap európai uniós tárgyalásai során látnak majd tisztán ebben a kérdésben és Magyarország nehéz döntések előtt áll.

 

 

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Forrás: MTI