2018. szeptember 18., kedd - Diána
Keresés a tartalomban
ItthonAb-hez fordultak Hagyó-ügyben a védők az eljáró bíróság kijelölése miatt

Ab-hez fordultak Hagyó-ügyben a védők az eljáró bíróság kijelölése miatt


Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak hétfőn a másfél milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni perben az ügyvédek, mert az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására - közölte a védők többsége nevében Bánáti János ügyvéd.

hagyó_per

 

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2007 és 2009 között a Hagyó által létrehozott, vezetett és tucatnyi társa, köztük a BKV Zrt. több egykori vezetője részvételével működő bűnszervezet megkárosította a közlekedési vállalatot.

Az OBH elnöke, Handó Tünde február 16-án jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket az ügy elbírálására, azzal az indokkal, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli és aránytalan munkaterhei miatt másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem lett volna biztosítható az eljárás befejezése.

Korábban a Kecskeméti Törvényszék közölte, hogy miután kiemelt ügyről van szó a törvény szerint soron kívül kell eljárni, és még július 15-e előtt megtartják az első tárgyalást Hagyó Miklós és 14 társa büntetőperében.

A Bánáti János által jegyzett közlemény szerint az alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköznek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett az OBH elnöke másik bíróságot jelöljön ki anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana, ezért hétfőn alkotmányjogi panasszal fordult a Hagyó-ügyben eljáró védők többsége az AB-hoz.

Az alkotmányjogi panaszban a védők kérik egyfelől ez év január elsejére visszamenőleges hatállyal több olyan jogszabályhelynek a megsemmisítését az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben, a bírósági szervezeti törvényben, továbbá a büntetőeljárási törvényben, amelyek általában lehetővé teszik a bírósági ügyek áthelyezését az OBH elnöke számára, másfelől pedig annak a konkrét határozatnak a megsemmisítését, amellyel a OBH elnöke rendelkezett a konkrét ügy Kecskeméti Törvényszékre történő áthelyezéséről.

A beadványozók panaszukban jelzik, hogy majd az AB döntésének tartalmától függően fontolják meg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulás szükségességét, álláspontjuk szerint ugyanis az emberi jogi egyezménnyel sem egyeztethető össze a bírósági ügyek áthelyezésének jelenlegi magyarországi szabályozása.

Az alkotmányjogi panaszban az ügyvédek kifogásolják többek között, hogy a bíróság kijelölésére vonatkozó eljárásban semmilyen módon nem vehettek részt, a döntés ellen semmilyen módon nem fellebbezhettek, holott az érdemben befolyásolja a vádlottak védelemhez való jogát. A panasz szerint az eljáró bíróság kijelölése sérti a törvényes bíróhoz és a pártatlan, tisztességes eljáráshoz való jogot, továbbá a büntetőeljárásban a vád és védelem közti fegyveregyenlőség elvét, és összességében a jogbiztonság, illetve a jogállamiság alapértékeit.

"A bíróság elnöke önkényesen válogathat az ügyek közül, az OBH elnöke pedig önkényesen válogathat a kevésbé leterhelt bíróságok közül" - fogalmaznak a Hagyó-ügyben eljáró védők alkotmánybírósági beadványukban arra célozva, hogy az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság vezetője szabadon válogathat a hozzá érkezett ügyek között a tekintetben, hogy melyik áthelyezését kérje, az OBH elnöke pedig hasonlóképpen járhat el a tekintetben, hogy mely bíróságra helyezi át az ügyeket. Az alkotmánybírósági beadvány kitér arra, hogy az OBH elnökének a Hagyó-ügy áthelyezésére vonatkozó döntése után megjelent ugyan egy ajánlása az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatban, ám ez túl azon, hogy a Hagyó-ügy áthelyezésére már értelemszerűen nem vonatkozhatott, önmagában is több ponton aggályos az ügyvédek szerint.

A 24 oldalas beadvány számos ponton támaszkodik több alkotmánybírósági döntésre, köztük arra a tavaly decemberire, mely többek között az előző főbíró, Baka András és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János ügyvéd beadványai nyomán alkotmányellenesnek mondta ki a büntetőeljárási törvénynek azt a rendelkezését, amely a legfőbb ügyésznek adott jogköröket, hogy maga döntsön arról, mely bíróság előtt emel vádat egyes konkrét ügyekben és ezzel gyakorlatilag eldöntse azt is, hogy egyes ügyekben mely bíróság járjon el. Az AB által alkotmányellenesnek ítélt és ezért megsemmisített rendelkezést egyébként a parlament kétharmados többsége még december végén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között megszavazta, és így ismét a magyar jogrend részévé tette. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit március közepén támadta meg az AB előtt az alapvető jogok biztosa. A védők hivatkoznak Szabó Máté ombudsman alkotmánybírósági beadványára azzal, hogy kedvező elbírálása okafogyottá teheti a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszukat.

Az ügyvédek alkotmányjogi panaszukban a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság döntései mellett hivatkoznak az Európa Tanács tanácsadó testületeként működő Velencei Bizottságra, mely a magyar igazságszolgáltatás átalakítását vizsgálva a közelmúltban aggályokat fogalmazott meg többek között az OBH elnökének széles hatásköreivel kapcsolatban, beleértve az egyes ügyek áthelyezésére vonatkozó döntési jogköreit is.

 

Forrás: MTI/ HÍR PORT24

 

2012-04-16

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite