2018. szeptember 25., kedd - Eufrozina
Keresés a tartalomban
ItthonA húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe!


húsvéti körmenetHúsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor az egyház afölött örvendezik, hogy Jézus feltámadt, s ezáltal minden embert megmentett a bűntől. Erre emlékezve vasárnap országszerte miséket, istentiszteleteket tartanak.


Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 11-kor ünnepi misét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, míg az esztergomi bazilikában Cserháti Ferenc segédpüspök celebrál ünnepi misét 10.30 órától.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök a debreceni Nagytemplomban tartja istentiszteletét 10 órakor.

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a győri Öregtemplomban hirdet igét 10 órakor.

A zsinat 325-ben határozott arról, hogy húsvétot az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon kell megünnepelni. Krisztus feltámadásának ünnepét böjti időszak készíti elő, a húsvét szó ennek a végét jelenti. A böjt hamvazószerdától nagyszombatig tart. Mivel a vasárnapok a kereszténység kezdetétől nem számítanak böjti napnak, ez a periódus összesen negyven napot foglal magában.

A húsvét ünnepében Isten emberre vonatkozó terve mutatkozik meg a kereszténység tanítása szerint, mégpedig az, hogy elnyerje az üdvösséget, azaz örökké éljen. Jézus a saját példáján mutatja meg, milyen az új, megszentelődött ember - mutat rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának sajtóanyaga.

A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól.

A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.
Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól a kereszténység tanítása szerint. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.

Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.

Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt többek között a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik, és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul.

2010-04-04

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite