2018. szeptember 21., péntek - Máté
Keresés a tartalomban
ItthonA költségvetésről tárgyal ma az Országgyűlés

A költségvetésről tárgyal hétfőtől az Országgyűlés


A jövő heti négynapos ülés első napján, hétfőn kezdi az Országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalását, kedden pedig dönt a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által előterjesztett három, a 98 százalékos különadót érintő törvénymódosításról.

parlament02


A tervezett napirend szerint hétfő délután, a napirend előtti felszólalások és az interpellációs időszak után kezdi meg a parlament a 2011-es büdzsé általános vitáját, amelyet Orbán Viktor kormányfő nyit meg.


A jövő évi költségvetés általános vitája - harminc órás időkeretben - hétfőtől csütörtökig le is zajlik. Hétfőn a 90 percesre tervezett expozé után az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke szólal fel 30-30 percben, majd a vezérszónokok kapnak szintén 30-30 percet.


Hétfőn - a szokásos menetrenddel ellentétben - nem 13, hanem 12 órakor kezdődik a plenáris ülés, és hétfő helyett kedden lesznek a szavazások.


Hétfőn a 2011-es költségvetés általános vitáján kívül elkezdődik a jövő évi népszámlálásról szóló törvény módosításának általános vitája, és lezajlik az ügyvédekről szóló törvénymódosítás részletes vitája. Kedd reggel a napirend előtti felszólalások után kezdődnek a szavazások. Az Országgyűlés megválasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnökét és tagjait.

Ezután lesz a Lázár János által előterjesztett - az alkotmányt, az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályokat érintő - javaslatok zárószavazása. Az indítványok elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályokat úgy módosítaná a Fidesz frakcióvezetője, hogy a 98 százalékos különadót visszamenőleges hatállyal 2005. január 1-től kellene fizetni. A különadó összeghatára 3,5 millió forintra emelkedne, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinél azonban a különadó összeghatára 2 millió forint maradna a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem vonatkozna a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.


Az alkotmány, valamint az Ab-törvény módosítása azt tartalmazza, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab csak akkor semmisíthetné meg, ha a tartalmuk az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.


Ugyancsak kedden záróvita és zárószavazás lesz a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatról, amely tartalmazza egyebek mellett azt, hogy a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kellene adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek - osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlanátruházásból származó jövedelem - után is ugyanekkora lenne az adó. A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetne be, amely az összevont adóalapot csökkentené. A családi kedvezmény megosztható lenne a házaspárok, élettársak között. Szintén a jövő évi adótörvényről szóló indítványban szerepel, hogy 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjjárulék, és további két évig, 2013. január 1-ig megmarad az energetikai cégekre 2008-ban kivetett úgynevezett Robin Hood-adó.


Döntenek a képviselők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatról is. Az előterjesztés alapján a jövő év első napján Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven összeolvad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség. A javaslat indoklása szerint az új szervezet a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Ennek érdekében újra megjelennének a rendszerben az adónyomozók is.


Zárószavazás lesz az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításáról is. E szerint az Országgyűlés a jövőben a jelenlegi hat év helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit csak az ügyészek közül lehetne kinevezni. A javaslatban szerepel az is, hogy a megbízatási idő letelte és a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a jogköreit mindaddig gyakorolhatja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.


Szintén kedden szavaz a Ház a tartással kapcsolatos törvények módosításáról. Az indítvány célja, hogy biztosítsák azoknak a gyermekeknek az egzisztenciális biztonságát, akik nem teljes családban élnek. A javaslat lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek felkutatását még azelőtt, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana.


Záróvitát és zárószavazást tart a parlament a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló javaslatról. Az indítvány alapján a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként 2011. január 1-jétől létrejönnek a fővárosi, valamint megyei kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.


Megszülethet a döntés a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság létrejöttéről, amelyre a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot.


Kedden folytatódik és lezárul az új PSZÁF-törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványok általános vitája.

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

2010-11-14

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite