2018. szeptember 24., hétfő - Gellért
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeA magyarországi földrengések hazája: Nógrád megye?

A magyarországi földrengések hazája: Nógrád megye?


Még szakemberek által is nehéz megmondani, hogy mi okozza az utóbbi időben Nógrád megyében tapasztalható egyre több földrengést, annyi azonban ismeretes, hogy a Kárpát-medence földkérgében tektonikai okok miatt feszültségek vannak.

földrengés01

A feszültség ott szabadul fel, ahol a leggyengébb a földkéreg, ennek következtében pedig kisebb-nagyobb törések keletkeznek, s ez maga a földrengés - mondják a szakemberek. Azt is hozzátették, hogy az afrikai tektonikus lemez közeledik kontinensünkhöz, s ez az, ami az európai - többek között magyarországi - földrengések zömét okozza. De hogy pontosan mi az, ami az egyre szaporodó Nógrád megyei földrengéseket okozza, s hogy mennyi, mekkora erősségű, hol és mikor várható a következő időszakban, arra nem létezik valós válasz.


Egy dolog azonban biztos: 2013. június 5-én, helyi idő szerint 20:45-kor 4,2-es erősségű földrengés következett be Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében, s azóta több földrengésen és utórengésen van túl a megye lakossága. Az akkori földrengés Nógrád megye lakosságának nagy százalékában okozott riadalmat, hiszen az utóbbi években nem volt jellemző erre a térségre az érezhető földmozgás. A földmozgást 2013 nyarán több utórengés követte, majd rá fél évre, 2014. január 19-én hajnalban, helyi idő szerint 02:34-kor egy újabb, ez úttal 4,2-es földrengés keletkezett a Nógrád megyei Cserhátsurány térségében a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai alapján, s az utórengések természetesen akkor sem maradtak el.


Mozgalmasan indult a 2015-ös év is, hiszen január 1-jén reggel 7:43-kor 3,9-es erősségű fölrengésre riadtak Nógrád megye lakói, az Iliny település közelében bekövetkező földmozgás miatt, amit 11:45-kor egy újabb, 4,0-ás rengés követett. Történt még aznap két utórengés is: 15:22-kor 3,1-es, 20:44-kor 2,8-as magnitúdójú utórengés rázta meg a megyét, majd ezeket január 7-én 14:48-kor egy 2,1-es utómozgás követett.


A január elsejei első földmozgást követően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére január 8-án délig összesen kilencvenkét jelzés érkezett harmincnégy településről. A bejelentések fele jellemzően a földrengés észleléséről szólt, a kisebb-nagyobb károkkal kapcsolatos bejelentések száma január 8-án délig pedig negyvenhat. Nagylócról, Ceredből, Nógrádsipekről, Varsányból, Márkházáról, Mátraszőlősről, Mátraszeléről, Galgagutáról, Etesről, Csitárról, Kishartyánból, Cserháthalápról, Mátraverebélyből és Hugyagról egy, Nógrádgárdonyból, Őrhalomból és Ludányhalásziból kettő, Balassagyarmatról négy, Bátonyterenyéről, Magyarnándorból és Szécsényből öt, míg Salgótarjánból hét kárbejelentés érkezett, amelyek jellemzően repedésekről, vakolathullásról szóltak.

 

A bejelentett negyvenhat építménykár közül két esetben történt tűzoltói beavatkozást igénylő esemény: Szécsényben és Magyarnándorban veszélyesen megdőlt egy-egy kémény, amelyet a kiérkező szécsényi és berceli tűzoltók visszabontottak. A magyarnándori káreset kapcsán a fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonoknál került elhelyezésre. Önkormányzati és egyházi intézményből négy esetben jeleztek károkat: Magyarnándorban a templom és a polgármesteri hivatal, Galgagután a Falumúzeum, Kishartyánban pedig a templom fala repedt meg.


Az igazgatóság szakemberei január elsején a térségben található víztározóknál helyszíni szemléket tartottak, emellett a veszélyes üzemekkel, valamint a létfontosságú rendszerelemekkel (közműszolgáltatók, gáz-, víz, távhő-, áramszolgáltatók, közút, vasút) is felvették a kapcsolatot a szolgáltatás biztosítottságával kapcsolatban. A szemlék és egyeztetések során megállapítást nyert, hogy a víztározók és létfontosságú rendszerelemek működésében nem következett be zavar.


Magyarország területén egyébként évente átlagosan száz-százhúsz 2,5-ös magnitúdójúnál kisebb földrengés történik, s ezek zöme a lakosság számára nem érzékelhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környékén már jól érezhető, de jelentős károkat még nem okoz. Erősebb, komolyabb károkat okozó földrengések a statisztikák szerint tizenöt-húsz évente, míg nagyon erős, nagy károkat okozó földrengés nagyjából ötven évente pattannak ki Magyarországon.

 

Forrás: Katasztrófavédelem/NÓGRÁD24

 

 

2015-01-10

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite