2018. szeptember 20., csütörtök - Friderika
Keresés a tartalomban
ItthonBalázs Péter: a kormány külpolitikáját a belpolitika uralta

Balázs Péter: a kormány külpolitikáját a belpolitika uralta


Az euroatlanti kötődés volt a leginkább látható az elmúlt két évben a magyar kormány külpolitikájában - nyilatkozta az MTI-nek Balázs Péter volt külügyminiszter. A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a külpolitikát több belpolitikai gyökerű konfliktus árnyékolta be.

Balázs Péter

Balázs Péter szerint a 2011. első félévi európai uniós elnökség a kormány számára hatalmas lehetőség volt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy ez volt az első magyar EU-elnökség, és utalt arra, hogy annak előkészítése az azt megelőző legalább két évben a parlamenti pártok közötti, egyenrangú együttműködés keretében folyt.

A volt külügyminiszter ugyanakkor úgy értékelte, hogy utólag az elnökséget "gyorsan múló epizódnak" lehet tekinteni, nem hozta meg Magyarországnak azt a többletet, amelyet meghozhatott volna. Az eredmények közül kiemelte a horvát csatlakozás célba juttatását, az euróval összefüggő hatos jogszabálycsomag sikeres továbbvitelét, a Duna-stratégia befejezését, valamint a roma keretstratégia elfogadtatását. Ezek a magyar elnökséghez köthető vívmányok, amelyekben döntő érdemei vannak a szakértőknek is - mondta. Véleménye szerint a kormánynak ugyanakkor nem sikerült kiépítenie azt az évekre szóló kapcsolatrendszert, amely az elnökségből fakadóan természetes lett volna.

Az elnökséget és az azt követő időszakot azok a Magyarországot érő nemzetközi bírálatok uralták, amelyeket egyetlen dolog, mégpedig "a szükséges nemzetközi egyeztetést is nélkülöző törvényhozási dömping" okoztak - vélekedett Balázs Péter, aki szerint az "öncélú és hatalmi logika szerint működő törvényhozás kiváltotta a külföld ellenkezését is".
A volt miniszter szerint Európa ma már ugyan "nem hangos a magyar problémától", ettől azonban a dolgok még nem oldódtak meg. Az Európai Parlament kérésére az Európai Bizottság több ügyben is vizsgálatot folytat, egyes ügyeket pedig magasabb bírósági szakaszba léptettek - mutatott rá.

A közép-európai és ezen belül mindenekelőtt a visegrádi együttműködést a volt külügyminiszter rendkívül fontosnak nevezte. Magyarországnak ez az együttműködés nagyobb súlyt adhat, azért alapvető érdeke, hogy jól funkcionáljon. "Ha a négy visegrádi ország képes együtt fellépni, akkor annak súlya van" - hangsúlyozta Balázs Péter, úgy értékelve, hogy ezen a területen több "biztató jelet" látott.

A magyar külpolitika legérzékenyebb részének a volt miniszter a szomszédságpolitikát nevezte. Az elmúlt két évben igazán nagy konfliktusok nem alakultak ki - mondta Balázs Péter, aki ezt a szomszédok "bölcsességének és türelmének" tulajdonította. A magyar kormányt ugyanakkor a Kárpát-medencével kapcsolatban "hegemón törekvésekkel" vádolta. Sikereket, köztük a határon túl élő magyarok helyzetének a javítását csakis a szomszédos országokkal együttműködve, tárgyalásos úton lehet elérni - jelentette ki.

Balázs Péter úgy értékelte, hogy az új szlovák kormány nem keresi a konfliktusokat. Nézete szerint erre utalt a magyar és a szlovák kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico első találkozójának hangvétele. Romániával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a belpolitikai helyzet éleződik, és azt jósolta, hogy az elkövetkező időszakban feltehetően több konfliktusra lehet számítani.

A volt külügyminiszter azzal vádolta a kormányt, hogy a határon túli magyarok politikai megosztására törekszik. Romániában - mint fogalmazott - az egység építése helyett a magyar belpolitika két-háromfelé próbálja osztani az ottani magyarok politikai súlyát.

Üdvözölte ugyanakkor, hogy Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most a választási kudarcból okulva párbeszédet kezdett egymással. A Szlovákiával fennálló vitás kérdések megoldásával kapcsolatban úgy vélte: ha megvan a közös akarat, akkor megoldás is van. Nézete szerint úgy kellene a határon túli magyaroknak állampolgárságot adni - amit egyébként teljesen természetesnek nevezett - , hogy ezzel ne kerüljenek konfliktusos helyzetbe, és ne veszítsék el a szülőföldjükhöz kapcsolódó állampolgárságot. "A megoldás nem az, hogy szidalmazzuk egymást a szlovákokkal, hanem az, hogy találjunk egy olyan modus vivendit, amely mindkét fél számára elfogadható" - fűzte hozzá.

A volt külügyminiszter a legfontosabb szövetségesi kapcsolatok között a német-magyar, illetve a magyar-amerikai viszonyt említette. A német-magyar kapcsolatokat Balázs Péter hűvösnek minősítette. Annak a véleményének adott hangot, hogy ezért a magyar kormány felelős. Ezt különösnek nevezte, mivel - mint emlékeztetett - az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz és a kormányon lévő német kereszténypártok egy pártcsaládhoz tartoznak. Magyarországnak nemcsak szövetségesi, hanem bizalmi viszonyt kellene ápolnia Németországgal - tette hozzá.

A magyar-amerikai viszonyt alapvetően jónak nevezte. Utalt arra, hogy Magyarország ezért sokat tett, illetve teljesített. Kiemelte az afganisztáni szerepvállalás jelentőségét, továbbá azt, hogy Magyarország - az elvárásoknak megfelelően - befogadott egy guantánamói foglyot. Az Európai Unióhoz hasonlóan ugyanakkor az Egyesült Államok is "baráti figyelmeztetéseket intézett Magyarországhoz, legyen szó akár a médiaügyről, akár a nemzeti bank tevékenységéről, akár az egyházakról" - mondta.

A külpolitikával kapcsolatban a volt miniszter kiemelte a távolabbi relációkat érintő globális nyitás jelentőségét. Rendkívül fontos a G20 országcsoport, kezdve Oroszországgal és Törökországgal - jelentette ki, utalva arra: a 20 állam mindegyikével nagyon szoros, stratégiai jelentőségű viszonyt kell ápolni. "Örülök annak, hogy a kormányzat erre figyel" - mondta az MTI-nek a volt külügyminiszter, külön kiemelve a kínai, az indiai és a brazíliai kapcsolatok jelentőségét.

Forrás: MTI/ HÍR PORT24

 

 

2012-05-29

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite