2018. szeptember 25., kedd - Eufrozina
Keresés a tartalomban
NagyvilágCsernobil - 6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot

Csernobil - 6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot


csernobil01Az ENSZ adatai szerint a tragédiának 47 közvetlen halálos áldozata volt, és csaknem 600 ezer embert ért erős sugárzás, ami miatt mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte.


25 éve történt a csernobili atomkatasztrófa, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. 1986. április 26-án robbant fel az ukrán fővárostól, Kijevtől 130 kilométerre lévő atomerőmű egyik reaktora. Az ENSZ adatai szerint a tragédiának 47 közvetlen halálos áldozata volt, és csaknem 600 ezer embert ért erős sugárzás, ami miatt mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte. A vizsgálatok szerint a katasztrófát tervezési hiba és egy nem engedélyezett kísérlet okozta. Az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték.


1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.


A katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.


Két nap után hozták nyilvánosságra a hírt


A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.


47 közvetlen halott és négyezer rákbeteg


Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset további kéttucat európai országot érintett, mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal. Magyarországot két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés.


6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot


Aszódi Attila a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a Ma Reggelben elmondta, hogy 800 ezer ember vett részt a kárelhárításban a csernobili atomerőműnél. A telephelyen dolgozók közül 240-en kaptak sugárbetegséget és közülük megközelítőleg 50-en haltak meg. Aszódi a reggeli műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrófa miatt körülbelül 6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot, és eddig 15-en haltak meg közülük.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

2011-04-26

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite