2018. november 16., péntek - Ödön
Keresés a tartalomban
Üzleti negyedCsökkenhet a kölcsönzött munkaerő létszáma az új Munka törvénykönyve miatt

Csökkenhet a kölcsönzött munkaerő létszáma az új Munka törvénykönyve miatt


Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba.

munka


Ezt Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke mondta az MTI-nek. Kiemelte: jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, amelyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt. Köves Balázs szerint ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé.


A szakértő szerint amennyiben az Mt. jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is - mondta. Köves Balázs úgy vélte, a szféra egy része a szürkezóna irányába fog elindulni, a külföldi termelő cégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás. "Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról" - mondta.


A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra - például újabb megrendelésekre - hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést - mondta.


Kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt. "Egyik termelő cég nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott" - mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.


Életszerűtlennek tartja azt is, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, mivel ez ideiglenes foglalkoztatásnál csökkenti a rugalmasságot és növeli a költségeket. A csoportos létszámleépítés kapcsán elmondta: az, hogy ennek szabályait alkalmazni kell a munkaerő-kölcsönzésre is, teljesen ellehetetleníti a szférát, hiszen folyamatos csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó. Kifejtette: még egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 munkavállalót küld el havonta (többet is vesz fel), és nem tudja előtte 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbeadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában.


A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat. A cégek a válság után nem tudták, nem akarták, vagy nem merték bővíteni belsős állományukat, így az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre - mondta. Míg 2008-2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, addig a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett; ez körülbelül 50.000 munkavállalót jelent. 2010-ben már 130.000 ember dolgozott kölcsönzöttként, és a kölcsönző vállalatok több mint 150 milliárd forint adót fizettek - ismertette Köves Balázs.


Hozzáfűzte, hogy a gyártó, termelő vállalatoknál, nagy beruházóknál - akik a munkaerő-kölcsönzés legfőbb igénybevevői - nincs alternatívája a kölcsönzésnek. Többszörösen visszaigazolódott, hogy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül betöltött állások jelentős része egyáltalán nem is jönne létre (vagy megszűnne), ha nem létezne ez a jogintézmény.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

2012-05-01

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite