2018. szeptember 26., szerda - Jusztina
Keresés a tartalomban
Üzleti negyedDevizahitelek - A bíróság 16 keresettel foglalkozott a héten, több perben jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet

Devizahitelek - A bíróság 16 keresettel foglalkozott a héten, több perben jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet


Első fokon hét devizahiteles keresetet tárgyalt a Fővárosi Törvényszék, a nagyobb bankok közül a CIB Bank Zrt. keresetét elutasította. A héten elkezdődtek a másodfokú tárgyalások, az eljáró Fővárosi Ítélőtábla végzései szerint több perben a korábban kihirdetett, a magyar állam javára meghozott elsőfokú ítélet válik jogerőssé.

bank01

A másodfokú tárgyalások sorozata múlt hétfőn kezdődött az EvoBank Zrt. perével, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, ezért felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig.

A tanácsvezető bíró megítélése szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény alkotmányellenes, így többek között az a pont, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.

A Milton Hitelezési Zrt., a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet, mivel a pénzintézetek nem fellebbeztek, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta fellebbezését.

A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást, mert a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében több sorszámozási hibát is vétett, amelyeket előbb ki kell javítania.

További két pénzintézet, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében elhalasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.

Első fokon a CIB Bank Zrt. keresetét kedden azért utasította el a törvényszék, mert a bank által alkalmazott általános szerződéses feltételek nem feleltek meg az átláthatóság és az arányosság elvének. A szerződések nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.

A héten a CIB mellett a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Lakiteleki Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt. és a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam elleni keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, amely utóbbi kettő pénzintézet perét elhalasztotta a többi keresetet elutasította.

A bíróság eddig első fokon összesen 64 ítéletet hozott, ebből 61 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - pedig az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.

A Magyar Bankszövetség a héten ismét tiltakozott "a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen" és azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.

A bankszövetség szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.

Az idén nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.


Forrás: MTI/ Nógrád24

 

 

2014-10-05

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite