2018. szeptember 25., kedd - Eufrozina
Keresés a tartalomban
ItthonEgyre nagyobb a nyomás az Orbán-kormányon!

Egyre nagyobb a nyomás az Orbán-kormányon!


Hihetetlen nagy nyomás alatt van az Orbán-kormány, melyet egyszerre bírál az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, és az Amerikai kormány, miközben még a magyar Alkotmánybíróság is elmeszelt több fontos törvényt. A kormány már korábban is kapott kemény nemzetközi kritikákat, de most minden eddiginél kényesebb a helyzete, hiszen épp a külföldtől vár pénzügyi segítséget. Meddig tartható még a mostani állapot?

Orbán0920


Az Európai Bizottság elnöke két törvény visszavonására szólította fel Orbán Viktort

"Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írja a cikk szerint az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktornak a hét végén elküldött levelében. A kétoldalas levélben az Origo beszámolója szerint José Manuel Barroso arról írt, hogy megítélése szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvény nem felel meg a közösségi jognak, ellentmondásba kerülhet az uniós alapszerződéssel és EU ajánlásokkal is. Tehát ha el is fogadja ezeket a magyar parlament, mindenképpen módosítani kell majd őket. A levél ismertetése szerint Barroso arra kéri a miniszterelnököt, ahelyett, hogy "ilyen bizonytalan légkört" idézne elő a magyar kormány, "dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal".

Barroso részletesen kifejti kifogásait a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényről - olvasható az internetes lap cikkében. "Az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a (...) törvény összhangban van-e az Alapszerződés 130-as cikkelyével. Sajnálom azt is, hogy a jogszabály legutóbbi tervezeteivel kapcsolatban nem folytak konzultációk az Európai Központi Bankkal, amely pedig több alkalommal is kifejezte aggodalmait" - írja az elnök. A levélben megnevezett cikkely - emlékeztet a portál - az uniós alapszerződésben a tagállami jegybankok teljes függetlenségét írja elő a tagállamokban.

 

Barrosó

Az Európai Bizottság elnöke a levélben hangsúlyozza: a két említett jogszabály visszavonását azért is fontosnak tartja, mert az ezekkel kapcsolatos problémák vezettek az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott, egy esetleges kölcsönmegállapodásról szóló tárgyalások megszakadásához múlt pénteken. Barroso kiemeli, hogy a formális tárgyalások ugyan csak 2012 januárjában kezdődnek, az előkészítő megbeszélések hirtelen leállása azonban azért következett be, mert nem kaptak "biztosítékokat Fellegi minisztertől arra, hogy a két sarkalatos törvény (...) elfogadását mindaddig elhalasztják, amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy azok kompatibilisek az európai joggal" - olvasható a portálon. Barroso azt is "fájlalja" - áll a cikkben -, hogy az IMF-től úgy kért pénzügyi segítséget Magyarország, hogy előzetesen nem konzultált az Európai Bizottsággal.
Az Origónak hétfőn este sem Szijjártó Pétert, a miniszterelnök szóvivőjét, sem sajtóstábjának vezetőjét, Havasi Bertalant nem sikerült elérnie.


Az IMF és az Európai Bizottság megszakította a kormánnyal a tárgyalásokat


Az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt. Altafaj Tardio hangoztatta: a bizottság és az IMF küldöttsége az említett aggodalmakat a kormány delegációjával tartott csütörtöki találkozón megismételte. Azt követően azonban, hogy a kormány "nem tájékoztatta a küldöttséget annak a szándékának a megváltoztatásáról, hogy továbbviszi a vitatott javaslatot", a bizottság - szoros egyeztetésben az IMF-fel - úgy döntött, hogy megszakítja az előkészítő tárgyalásokat. Az IMF ugyanakkor pénteken azt közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalap szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és továbbra is kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, hogy döntsenek a további lépésekről. Az IMF szóvivője arról tájékoztatott, hogy az előkészületi tárgyalásokat azért szakította meg a brüsszeli-washingtoni tárgyalódelegáció, mert az új jegybanktörvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott aggályai ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

 

IMF

Az IMF és az EU küldöttsége kedden négy napra érkezett Magyarországra, látogatásuk informális volt, célja pedig a jövő év januárjában kezdődő hivatalos tárgyalások előkészítése. A Nemzetgazdaság Minisztérium november 17-én közölte, hogy a kormány megkezdi a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutaalappal.

Fellegi Tamás tárcanélküli miniszter, a magyar tárgyalóküldöttség vezetője közleményben hangsúlyozta, hogy informális megbeszélés zajlott a magyar delegáció és az IMF és az EU küldöttsége között, így a hivatalos tárgyalási folyamat megszakításáról nem lehet szó. Megerősítette, hogy a magyar delegáció továbbra is kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, és megjegyezte: a kormány megkapta az EKB állásfoglalását az MNB-törvénytervezetről, az abban foglalt javaslatok feldolgozása és beépítése folyamatban van.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint rontja az IMF-EU és Magyarország közötti megállapodás kilátásait a delegációk hirtelen távozása Magyarországról, és figyelmeztettek: ha a kormány nem finomít álláspontján, jelentős forintgyengülés és állampapírhozam-emelkedés jöhet. Az IMF-tárgyalások megszakadása bizonytalanságot okoz, miután a befektetők a tárgyalások bejelentése után kifejezetten pozitívan tekintettek Magyarországra. A piaci szereplők számítottak arra, hogy "döcögő lesz a tárgyalás", de arra nem, hogy az előkészítő megbeszélések megszakadnak - mondták elemzők.

"Nem feltétlenül csökkentek" a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodásának esélyei, ám jelentős piaci gyengülést okozhat a köztes időben, ha nem közeledik a kormány és az IMF álláspontja a vitás kérdésekben - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők. Az MTI-nek nyilatkozó citybeli szakértők egyelőre fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az MNB monetáris tanácsa kedden fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, de hozzátették azt a véleményüket is, hogy ha az IMF-fejlemények miatt addig jelentősebb forintgyengülés következik be, ennél agresszívabb szigorításra is kényszerülhet a jegybank.

A forint gyengült a fontosabb főbb devizákkal szemben pénteken arra a hírre, hogy a tervezettnél egy nappal hamarabb elutazott Budapestről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság delegációja. Az eurót késő délután 305 forint körül jegyezték a délelőtti 301,41 forint és a csütörtök délutáni 301,85 forint után. A piacon várják az EU-IMF konzultációkkal kapcsolatos további híreket, valamint a mostani egyeztetés váratlan befejezésével kapcsolatos értékeléseket. A kereskedők mindenesetre nem számítanak arra, hogy az euró árfolyama 300 forint alá kerül a közeljövőben, holott a héten a jegyzés megközelítette ezt a szintet.


Az Egyesült Államok külügyi államtitkára is aggodalmát fejezte ki


Thomas O. Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy az Orbán-kormánynak a független demokratikus intézmények kiiktatására törekvése aggodalommal tölti el az amerikai kormányzatot. Ugyanő az origo.hu-nak azt mondta: jelenleg leginkább az igazságügyi átalakítás aggasztja az Egyesült Államokat. Mindkét interjú péntek este jelent meg a hírportálokon.

 

Thomas O. Melia


A hvg.hu-nak a politikus arról beszélt, hogy Magyarországon több olyan jogszabályt léptettek életbe, amellyel "eliminálni akarják a kormányzati hatalommal szembeni fékeket és ellensúlyokat". Meglátása szerint "az utolsó pillanatokban módosítanak egyébként sem rendesen áttárgyalt törvényjavaslatokat", és ebből kizárják az ellenzéket és a szakértőket. Példaként hozta fel erre, hogy a jegybank vezetőinek bevonása nélkül akarnak törvényt hozni a jegybank önállóságának csorbításáról. Szerinte ezzel a szabad piacgazdaság működésének egyik legfőbb letéteményesének függetlensége kerülhet veszélybe, és "emiatt van igazán kétségbe esve a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és vélhetőleg az Európai Központi Bank is".

Az EU- és IMF-küldöttség budapesti látogatásának megszakítása kapcsán a hvg.hu-nak hangsúlyozta: Magyarországon olyan irányba mennek a dolgok, hogy gyengül a demokrácia, mert "egyre szűkebb kör kizárólagos birtokába kerül a hatalom". A különböző tisztségekre szóló kinevezésekről úgy vélekedett, azok "egyetlen párt, egy bizonyos kormány pozícióját" hivatottak tartósítani a választási ciklus utáni időkre is.

Az origo.hu-nak adott nyilatkozatában Thomas O. Melia arra reagálva, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, jogtechnikai okok miatt hatályon kívül helyezik az egyházügyi törvényt, azt mondta: "érdeklődve fogjuk megnézni, hogy mi lesz az új törvényjavaslat". Hozzátette: az Egyesült Államok kormánya aggódott a törvény szerkezete és a vallási közösségekre gyakorolt lehetséges hatása miatt. Csak akkor mondhatom azonban, hogy a vita kielégítő módon zárult, ha látom, mi az alternatív javaslat - jegyezte meg.

A hírportálnak beszélt arról: korábbi aggodalmaikat megerősítette, "ahogy az alkotmányt előterjesztették és elfogadták, amihez a többi pártnak csak kevés köze volt". Aggasztónak nevezte a médiatörvény megszavazását, az aktuális kérdések között pedig leginkább azt kritizálta, hogy az igazságszolgáltatói hatalom szerinte az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének kezében fog koncentrálódni, "hatalmas felelősséget kap a bírók kinevezésével".

A külügyi helyettes államtitkár nyilatkozata szerint - a magyar kormányzat korábbi ígéreteivel szemben - nem tapasztalt több átláthatóságot és konzultációt a törvényalkotásban. Ugyanakkor megemlítette, Magyarország segítséget nyújt Afganisztánban és más nemzetközi ügyekben, így abban, hogy képviselte az Egyesült Államok érdekeit Líbiában, amikor az amerikai nagykövetséget be kellett zárni.

Thomas O. Melia júliusban a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban.


Ab: alkotmányellenesek a médiaszabályozás egyes passzusai


"Az Alkotmánybíróság mai határozata érdemben nem befolyásolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalának, és az NMHH Médiatanácsának médiaigazgatási eljárások során folytatott eddigi jogalkalmazói gyakorlatát, melynek továbbra is egyik fő célja, hogy elősegítse a szólás- és sajtószabadság érvényesülését" - áll az NMHH közleményében.

 

mediatorveny


Koltay András, a médiatanács tagja szerint az Alkotmánybíróság döntése a médiaszabályozásról komoly megerősítésé annak, hogy a szabályozás rendszere, jellege és célja teljes egészében alkotmányos.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője közölte, a Fidesz alkotmányos megoldásokra törekszik az új médiaszabályozás azon részleteiben, amelyeket hétfőn alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság. A Fidesz támogatni fogja, hogy ezek korrekciója mihamarabb megtörténjen, várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán.


Hangsúlyozta ugyanakkor: a legfontosabb az, hogy az Ab úgy ítélte meg, lehet Magyarországon szabályozni az írott és az elektronikus sajtót. Ez azért nagy jelentőségű - folytatta -, mert korábban az ellenzék és több nemzetközi szervezet is a médiatörvény alkotmányellenességére hivatkozott, illetve arra, hogy a szabályozás túlterjeszkedő.


Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság felszabadította az írott sajtót, és kimondta, hogy annak függetlenségét biztosítani kell.
Mandur László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának szocialista tagja sajtótájékoztatóján közölte: kiderült, hogy nem tartható a sajtó túlzott felügyeleti és irányítási rendszere, hiszen az az alkotmányon túl sem a szakmai előírásoknak, sem az uniós normáknak nem felel meg.


A politikus szerint az Ab döntése azt is tükrözi, hogy nem moshatók össze a különféle médiumok szabályozási rendszerei: az írott sajtóé és az elektronikus médiáé. A képviselő fontosnak nevezte az informátorok védelmére vonatkozó döntést.
A Jobbik egyetért az Ab megsemmisítő határozatával, de ez "csak csepp a tengerben" - mondta el az MTI-nek Novák Előd, a párt alelnöke. Szerinte annyi fog történni, hogy a kormány "alibiváltozásokat" eszközöl majd a médiatörvényben is, és ezután is a jelenlegiekhez hasonló alkotmányellenes jogszabályokat fogadnak el a parlamentben, amelyeket aztán nem lehet újra megtámadni az Ab előtt.


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerint az Ab határozatai azt bizonyítják, hogy működik a jogállam. A médiatörvényről szólva kiemelte: az megteremti a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, és az szerinte a jelenlegi helyzetben meg is valósul. A kormány kompromisszumkészségét bizonyítja, hogy az uniós ajánlásokat beépítette a jogszabályba - tette hozzá.


Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a média-, illetve sajtószabályozásra vonatkozó döntések esetében a testület nagyrészt osztotta az LMP-nek az írott sajtó állami felügyeletére, illetve a forrásvédelemre vonatkozó aggályait.


Az Alkotmánybíróság hétfőn a médiaszabályozás ügyében hozott döntésén kívül megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését és a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt.


Megsemmisítette az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság


Megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt - közölte a testület hétfőn az MTI-vel.


Mint írták, az egyházügyi törvény az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.


Az Alkotmánybíróság a hozzá magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól beérkezett indítványok alapján megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - a többi között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.

alkotmanybirosagegy

Az Ab megállapította, hogy a házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.


Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta: az egyházügyi törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó, zárószavazás előtti módosító javaslatot a házszabálynak - a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak a garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló - 107. paragrafusával ellentétesen nyújtották be és fogadták el. Ez az alkotmány 2. paragrafusa 1. és 2. bekezdésének, valamint 20. paragrafusa 2. bekezdésének a sérelmét eredményezte, ezért az Ab az egyházügyi törvény megsemmisítéséről döntött.


Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy - az alaptörvény VII. cikkének megfelelő - új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört.


A határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.

 

Forrás: MTI/Origo/HVG/HÍR PORT24

 

 

 

2011-12-20

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite