2018. november 21., szerda - Olivér
Keresés a tartalomban
ItthonErős a bevándorlás-ellenesség Kelet-Közép-Európában

Erős a bevándorlás-ellenesség Kelet-Közép-Európában


Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária rövidtávon csak bevándorlással képesek pótolni népességveszteségüket - állapítja meg a Political Capital legfrissebb felmérése.

útlevél


Az elöregedő népesség és az ennek nyomán fellépő munkaerőpiaci kényszerek miatt a bevándorlásnak egyre nagyobb szerepe van Kelet-Közép-Európa országaiban is. A kérdés súlya növekszik mind gazdasági, mind politikai szempontból - állapítja meg a Political Capital legfrissebb felmérése. Rövidtávon tömeges bevándorlásra nem kell számítani, de a régió országainak többsége - a II. világháború utáni időszak Nyugat-, majd Dél-Európájához hasonlóan - egyre inkább migrációs célponttá válik.


Az elöregedő népességű országokban, mint Magyarország is, a munkaerőhiányt és az eltartási teher növekedését rövidtávon csak a bevándorlás képes enyhíteni, ami azonban hosszú távon kockázatot is jelenthet. A bevándorlás ugyanis - a társadalom felkészületlensége esetén - éppúgy etnikai és kulturális konfliktusokat eredményezhet, mint azokban nyugat- és dél-európai országokban, amelyek a 20. század második felében váltak kibocsátókból migrációs célországgá.


Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária áll a legnagyobb kihívás előtt, mivel rövidtávon csak bevándorlással képesek pótolni népességveszteségüket.


A migránsokkal kapcsolatos társadalmi attitűdök részletes mutatóit tekintve megállapítható, hogy különbség van a befogadó országgal azonos nemzetiségűek, illetve a tőlük eltérő nemzetiségűek bevándorlásának megítélésében. Az elutasítás mind a nyolc vizsgált régiós országban a nem többségi etnikummal szemben volt magasabb. Az eltérés mértéke Magyarország esetében kiugróan magas: a négyfokú skálán a nem magyar nemzetiségű bevándorlás elutasítottságának átlaga majdnem 1-gyel nagyobb, mint a magyar migránsoké. Ez azt jelenti, hogy a magyar válaszadók a magyar bevándorlók közül „jónéhánynak", míg a nem magyarok közül csak „keveseknek" engednék meg a letelepedést.


Az eltérő etnikumú bevándorlókat Magyarországon látják a legkevésbé szívesen, a felnőtt (15+) lakosság harmada egyáltalán nem engedné őket letelepedni, de erősen elutasító a cseh társadalom is. A legnyitottabbak a horvát, a lengyel és a bolgár válaszadók voltak.

Mitől félünk?


A bevándorlók befogadásának ellenzésében fontos szerepet játszanak egyfelől gazdasági aggodalmak, elsősorban a munkahelyek féltése, másfelől a kulturális hatásoktól való félelmek, a más kultúrájú, vallású csoportok megjelenésétől való idegenkedés. Ezeket tekintve a kelet-közép-európai országokra összességében sokkal inkább az a jellemző, hogy a gazdasági félelmek motiválják a bevándorlókkal szembeni előítéleteket. Hangsúlyozottan félelmekről van szó, hiszen a bevándorlók alacsony száma miatt ezekben az országokban aligha lehet szó a migránsokkal kapcsolatos tényleges tapasztalatokról.


Magyarországon hagyományosan erős a munkanélküliségtől való félelem, ezért nem meglepő, hogy a magyarok a migránsok gazdaságra gyakorolt hatását is sokkal károsabbnak ítélik meg, mint azok befolyását az ország kulturális életére. A térség államai közül Magyarországon a legerősebbek a migrációval kapcsolatos gazdasági félelmek.


Forrás: Political Capital/HÍR PORT24

 

2010-09-14

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite