2018. szeptember 26., szerda - Jusztina
Keresés a tartalomban
Üzleti negyedEuróövezet, avagy átalakítás csőd helyett

Euróövezet, avagy átalakítás csőd helyett


Régóta nem az a kérdés, csődbe megy-e, vagy csődbe mehet-e Görögország. Görögország praktikusan már csődben van, mert - lévén euróövezeti ország, saját jegybank híján - nincs módja elinflálni államadósságát, és hiteleit csak más országok közpénzéből tudja törleszteni az IMF és az EU adta támogatás révén. Kötvényeinek világrekord szintű hozamjegyzése nem teszi lehetővé, hogy a piacról finanszírozza törlesztését. Ez magyarán - csőd.

Euróövezet


Most már az a kérdés, hogyan működhet tovább a lélegeztető gép. Ha hiteles az EU vezetőinek fogadkozása, hogy Görögország "hivatalosan" nem mehet csődbe és nem hagyhatja el az euróövezetet sem - mert annak beláthatatlan következményei lennének -, akkor egyetlen lehetőség marad: meg kell nagyobbítani és át kell szerkeszteni a lélegeztető gépet.


Görögország és kisebb mértékben Portugália és Írország - az IMF- és EU-alapokból eddig megtámogatott euróövezeti országok - mostanában körülbelül olyan hatással vannak a nemzetközi pénzügyekre, mint 2008-ban a "nem elsőrendű" amerikai adósságpapírok a nemzetközi bankrendszerre. Akkor az elértéktelenedett magánkövetelések megrendítették az egész rendszert, majd 2008 őszén a Lehman Brothers befektetési bank csődje megmutatta, hogy a helyzetet orvosolni kell, de ezt csak nem hagyományos eszközökkel lehet. Ez volt a "bankmentés" időszaka: tengeren innen és túl a kormányok és a központi bankok - az amerikai Fed, az euróövezeti Európai Központi Bank, a Bank of England, a Bank of Japan - részleges államosítással, tőkefeltöltéssel, meghosszabbított refinanszírozási lejáratokkal, az állami és vállalati kötvények vásárlása terhének átvállalásával siettek a rendszerszintűen fontos pénzintézetek segítségére. Így semlegesítették a beragadt, "befuccsolt", azaz "mérgező" eszközök romboló hatását a bankok tőkemegfelelésére.


Most hasonló a helyzet a csaknem vagy teljesen fizetésképtelen euróövezeti országok államadóssága miatt: az adósságot megtestesítő állampapírok "mérgező" eszközök a hitelező magánbankok mérlegfőösszegében. Egyelőre azonban nincs átfogó, euróövezeti szintű módszer az új bankmentésre. A probléma ugyanis nagyobb, mint az előző: a "nem elsőrendű" amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott származékos adósságpapírokat - a korábbi "mérgezett" eszközöket - végső soron leírták, veszteséglistára tették. Aki fogadott rájuk, az rosszul járt, de a nemzetközi pénzügyi rendszer kimenekült. Ez nem ismételhető meg ugyanúgy, ha a "mérgezett" eszközök állampapírok: országok egész sorát nem lehet "leírni".


Azonban szakadék van a mérgezés mérete és az euróövezeti mentőeszközök képessége között. Az euróövezet tavaly megalkotott egy új intézményt, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), amely az euróövezeti tagállamok garanciájával elsőrendű kötvényeket ad ki, és ebből a bevételből kölcsönöz a bajba került euróövezeti országoknak. A nyár elején megemelt, 440 milliárd eurós kölcsönkerete azonban legföljebb Görögország, Írország és Portugália megsegítésére elegendő. Ezt felismervén, a piac a nyári brüsszeli hivatalszünetet kihasználva támadást indított a nagyobb országok - Franciaország, Spanyolország, Olaszország - állampapírjai és bankrészvényei ellen is. Ezeknek az országoknak az adóssága már több mint 4 billió eurós kockázatot hordoz.


A közvetlen veszélyt most az EKB a rendkívüli likviditásteremtő módszereivel igyekszik átmenetileg elhárítani. Felújítja az egyéves és hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteit a kereskedelmi bankok számára korlátlan kiutalással - ilyen árveréseket utoljára 2008 vége és tavaly év eleje között tartott -, és meghirdette második programját euróban jegyzett, fedezett euróövezeti kötvények elsődleges és másodlagos piaci vásárlására. Az első ilyen programja 2009. júliustól tavaly júniusig futott 60 milliárd eurós kerettel, az új program kerete 40 milliárd euró, és novembertől várhatóan jövő év októberig tart.


Ezek a keretek is jelzik azonban, hogy az EKB ezentúl sem hajlandó inflációs módszerekkel megoldani az adósságválságot, és megbízatásától továbbra is idegennek tartja a kötvényvásárlást. És főleg jelzik, hogy az EFSF és az EKB együtt sem tud elegendő fedezetet állítani az államadósság-válság mögé a jelenlegi módszerekkel, ha a válság továbbterjedne. Az EFSF kerete kevés, az EKB pedig közvetlenül nem lehet egy segélyintézmény kezese.


Ezért az Európai Bizottság most javaslatot dolgoz ki arra, hogy az euróövezet a bankok tőkefeltöltésével készüljön fel bármilyen további elképzelhető vagy elképzelhetetlen fejleményre. A tőkefeltöltés közvetítője - ezt már korábban kigondolták az euróövezeti pénzügyminiszterek - az EFSF lenne. Csakhogy az EFSF pénzkerete erre sem elegendő. A körvonalazódó megoldás lehet, hogy az EFSF-t átalakítanák bankká. Ilyen módon, bármely kereskedelmi bank módjára, már fordulhatna szokásos refinanszírozásért az EKB-hoz olyan esetekben, amikor a tőkéjénél sokkal nagyobb terhet vállal, például francia, olasz vagy német bankok feltöltésében, francia vagy olasz államkötvények felvásárlásában. Ez megoldaná az EKB dilemmáját is: azt, hogy az EKB központi bank, nem pedig gazdag nagybácsi - közvetlenül elvileg nem finanszírozhat államadósságot.


Ha az eredetileg Görögországra, Írországra vagy Portugáliára méretezett lélegeztető gépet ily módon sikerül euróövezeti szintűre növelni, akkor elkezdődhetnek a csődvédelmi eljárások mindenütt, ahol arra szükség lesz.

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

 

2011-10-09

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite