2018. november 19., hétfő - Erzsébet
Keresés a tartalomban
ItthonEz az az út, amelyen az Ab megszűnik alkotmánybíróság lenni

Ez az az út, amelyen az Ab megszűnik alkotmánybíróság lenni


SĂłlyom LászlĂł1Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az alkotmányozásról szóló beszélgetésen.


A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét. Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.
Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon.

A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre.

"Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László.

Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.

Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Ab-t kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni".

A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.

Forrás: MTI/HÍR PORT24

2010-11-10

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite