2018. november 14., szerda - Aliz
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeFél év mérlege Interjú Nagy-Majdon Józseffel

Fél év mérlege - Interjú Nagy-Majdon Józseffel


Nagy-Majdon JózsefA Nógrád24.hu interjút készített Nagy-Majdon Józseffel, Bátonyterenye polgármesterével az elmúl fél év történéseiről. A teljes riport itt megnézhető!


- Polgármester Úr, fél év telt el a választások óta. Mit tapasztalt? Milyen helyzetben van a város gazdasága, mik a kilátások a jövőre nézve - egyáltalán mi a fél év tapasztalata?


Amikor átvettük a város vezetését, sejtettük, gondoltuk, hogy rossz a város gazdasági helyzete. Nagyon sajnálom, hogy nem láthattunk jobban bele a pénzügyekbe, hogy milyen likviditási problémáink voltak, milyen kint lévő adósságállományunk van. Még mindig folyamatosan jönnek elő a problémák. Sajnos a kialakult helyzet miatt napi fizetési problémáink vannak. A 2011-es költségvetés elfogadásával jelentősen tudtunk javítani a helyzeten, hiszen egy nagyon feszített költségvetést fogadtunk el egy intézkedési tervvel, ami nem mondom, hogy nagyon népszerű és kedvező lesz a város lakossága számára, de annál rosszabb nincs, ha abszolút fizetésképtelen a városunk, és a városvezetők elveszítik annak lehetőségét, hogy mérlegeljünk, hogy mire szánunk pénzt és mire nem.


- Konkrét számokban mit jelent a hiány?


- Ha a teljes adósságállományunkat tekintjük, akkor milliárdos nagyságrendű az adósságunk és a kötelezezettség vállalásunk. A kistérségnek 100 milliós nagyságrenddel tartozunk, ami jelentős szállítói tartomány, a közétkeztetés a közintézményekben, az őrzés-védés, a takarítás. Meg kell említenünk még az áramszolgáltatót, a fűtést. Jelentős likviditási problémáink vannak az intézményekben. Az elmúlt időszakban ezeket az intézményeket kifacsarták, most pedig már nem nagyon tudnak mihez nyúlni. Tehát, ezek az intézmények is a működőképességük határán vannak, ahogyan a város is. Minden egyes céggel le kell ülnünk és ütemeznünk kell, hogy az adósságot hogyan tudjuk visszafizetni. Amikor átvettük a várost, akkor azt láttuk, hogy dinamikusan fejlődik. Felújították a Kossuth iskolát, a Bartók iskolát, egy mellékutat újítottak fel a Kisterenyei városrészben - a Köztársaság utat, egészségházat építettek, városrehab projekt, szociális ellátó központ fejlesztése történt meg. Valóban dinamikusan fejlődő városképet mutattunk, viszont ugyanakkor az önrész ténylegesen nem volt meg, mert az önerő minden esetben hitelből lett egy-egy projekt mellé rendelve. Ez rövidtávon jelentett megoldást, ugyanakkor nem volt tényleges pénzeszköz mellérendelve. Ezt már nekünk kellett megoldani. A 431 millió forintos kötvény kibocsátásával kényszerpályára voltunk állítva. Ebből a pénzből a saját programunk megvalósítására szinte semmit nem tudunk fordítani, csupán csak arra, hogy be tudjuk fizetni az elődöm, elődeim által felvállalt projekteket, különböző programokat. Talán ez a 150 millió, amit mind a BÁVÜ-nek tudunk átadni, az lesz lehetőség arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtést be tudjuk vezetni és az uniós szabályoknak megfelelő hulladékkezelést tudjuk megvalósítani.


- A befejezett épületek, projektek működtetésére lesz-e elegendő pénz?


- Az intézkedési tervnek, illetve az átgondolt fiskális politikának köszönhetően majd tudjuk működtetni ezeket az intézményeket. Az év elején jelentős törvényi háttér módosult az egészségház működtetésénél. Most folyamatos az egyeztetés az OEP vezetőjével, Dérer Istvánnal, illetve a salgótarjáni kórházzal valamint az Agria Kft-vel, akivel a szándéknyilatkozatot örököltük, hogy hogyan tudjuk majd üzemeltetni az egészségházat. Nem mondom, hogy ezek a beruházások rosszak voltak, érződik azért, hogy a Bartók Béla Általános Iskolában és a Kossuth Általános Iskolában jelentős energia szükséglet csökkenés lesz és ez azt fogja jelenteni, hogy olcsóbb lesz ezeknek az intézményeknek az üzemeltetése, ugyanakkor viszont nagy probléma, hogy nem történtek olyan beruházások amelyek a munkahely teremtő beruházások lettek volna. Úgy érzem ez a településnek a fő rákfenéje.


- A hatalmas adósság állomány ellenére mégis új autója van a polgármesteri hivatalnak.


- Igen, ezt már többször hallottam lakossági fórumokon és egyéb helyeken is. Két kocsit örököltünk, ami az önkormányzaté volt, egy Peugeot 407-es és egy Skoda SuperB-t, mindkettő alpolgármesteri autó volt. Egyébként Vanya Gábor ideje alatt vette az önkormányzat. A Peugeot 407-es lett a szolgálati autóm. Sajnos jelentős műszaki problémái lettek. Erre a kocsira értelemszerűen már nem volt garancia, hiszen 5 éves elmúlt. A több százezer kilométert futott felsőkategóriás, drága autót lecseréltük egy alsó - közép kategóriás, olcsóbb fenntarthatóságú gépkocsira, amire 5 év garancia van. Jelenleg osztályvezetői szinten használható, ezen kívül a jegyző és az alpolgármester használja.


- Mi a helyzet az uszodával? Ott is nagy a hitelállomány.


- Az uszodán még 300 millió forintos tőketartozásunk van, plusz a kamatai. Hosszú idő után le tudtunk ülni az MFB-vel tárgyalni, hogy hogyan tudjuk ütemezni a különböző kamatokat. A legfontosabb az, hogy most egy lélegzetvételnyi szünetet kapjunk, vagy lélegzetvételnyi időt kapjunk, hogy végre picike pénzt tudjuk megtakarítani. A meglévő számla állományt tudjuk állni. Hiszen naponta két-három hitelezővel kell tárgyalnunk ezzel kapcsolatban, hogy legyen türelmes, hogy tudjuk majd állni, és ahogy tudunk utalni, a teljes tartozást nem tudjuk utalni, de mindig ahol ég a ház egy-két millió forintot igyekszünk a számláról átutalni.

 

tanuszoda


- Van értelme fenntartani az uszodát?


- Hogyne lenne, ez nem is kérdéses. Nem olyan sok épületünk van Bátonyterenyén, amire büszkék lehetünk, mondom ezt annak ellenére, hogy annak idején rossz konstrukcióba lett megépítve az uszoda. Eleve hitelből épült, nem pedig pályázati forrásból. A fenntartása nagyon nehézkes, és nagyon sokba kerül, ennek ellenére, ha már meg van nem szabad bezárni, annál rosszabbat nem tudunk tenni. Sokan megszokták Bátonyterenyén és nem csak itt, hanem a környékről is, hogy rendszeresen használja az uszodát. Szívesen járnak oda, hiszen ez egy közösségi élmény, ez növeli a város megtartó erejét. Szükséges tovább működtetni, csak meg kell teremtenünk a működésnek a feltételeit.


- Változott a kormányváltással a közmunkaprogram is. Hogyan érinti ez Bátonyterenyét? Nagyon sok család érintett a városban. Mik a kilátásaik?


- Sajnálatos dolog az, hogy az előző kormány a közmunkaprogramba tartotta bent az embereket és így próbálta őket fogni. Láttuk a 2010-es évben, hogy tömegében vettek fel embereket az Út a munkába program keretein belül. Ebben a formában nem volt fenntartható hosszabb távon. Nem egy tűzoltó technikát kellett volna alkalmazniuk és nem a választások évében, hogy ezzel vásároljanak szavazatot és ezzel oltsanak tüzet az MSZP háza táján. Elpalástolni azt, hogy milyen rossz kormányzást zártak a nyolcéves ciklusban. Most küszködünk vele, hiszen nem csak a városban hagyták üresen a kasszát, hanem az ország büdzséjét is. Nem lehet csodákat várni. Ugyanakkor, viszont ahogyan látom a kormány egy olyan programot fogadott el, ami ténylegesen próbálja visszavezetni a munkába az embereket, tehát nem hosszabb távon, éveken keresztül tartja a közmunka keretei között az embereket. A város működtetésben ez jelen pillanatban fennakadásokat okoz, nem nekünk köszönhetően, hanem az elődeim sajnos jelentősen támaszkodtak a közmunkásokra akár a városüzemeltetésben, akár pedig az intézmény rendszer fenntartásában is - ezeket az embereket nagyon nehezen tudjuk kiváltani. Különösen egy ilyen forráshiányos önkormányzat tekintetében, mint Bátonyterenye. Hosszabb távon nem ez fogja jelenteni a megoldást, hanem az hogy új munkahelyeket kell teremteni, kijelöltük az irányvonalakat és menni kell, tárgyalni kell, minden egyes beruházóval és lobbizni kell, ha kell naponta többször, ha kell hétvégén is Budapestre, akár Debrecenbe, ha kell Győrbe, ha kell akár az országon kívül is, csak tudjunk hozni befektetőket erre a településre.


- A városban egy új munkakör keletkezett, amit nagyon sok ember nem tud, hogy mit jelent. Ez a városgondnok intézménye.


- Nem lehet közmunkából fenntartani a várost, tehát jelen pillanatban még csak a kezdeti stádiumoknál tartunk, de van egy olyan elképzelés, hogy fix állományt kell felvenni a BÁVÜ keretein belül, a városüzemeltetési cégnél. Jelen pillanatban azon dolgozunk a pénzügyi osztályvezetővel és a BÁVÜ vezetőjével, Éger Jánossal együtt, hogy erre előteremtsük a megfelelő forrást. Ennek a csoportnak pedig kell egy vezető, aki összefogja a problémákat, aki kapcsolatot teremt a városvezetés, a műszaki osztály, illetve a BÁVÜ között, hiszen úgy látom, hogy néha azért ez nem volt mindig felhőtlen az előző időszakban. Részben föl fogja mérni a problémákat. Kaptam most már jelentős listát, a probléma térképet, hogy hogyan néz ki a település, milyen problémát kell megoldani. Milyen illegális szemétlerakó helyek vannak, esetleg a füstrendelet, a kóbor ebek, hogy hol nincsen lenyírva a fű, melyik patak medret kellene kijavítani, hol kátyús az utca, milyen megoldás technikák vannak, melyik néninek rossz például a kerítése, esetleg hol kell majd fát kivágni, illetve a temető gondnoksággal kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a Molnár Ferenc úr kellőképpen felkészült ember erre, aki járja a várost keresztül-kasul, sok emberrel beszélget. Szerintem az embereknek a bajaira megoldást tud alkalmazni. Ez egy hosszabb programnak az első lépése, meg fogjuk tölteni tartalommal. A ciklus végére látni fogják az emberek ennek a gyümölcsét a városban.


- Változás történt a város egyik cégének a vezetésében a BÁVÜ-nél, miért volt erre szükség? És változik e a BÁVÜ feladata is ezáltal?


- Bizalmi válság volt az előző igazgató irányába részünkről. Nem csak ő volt ebben a hibás, valószínűleg mi is hibásak voltunk, viszont én úgy érzem, hogy egy olyan embert tudtunk a cég élére állítani, Éger János úr személyében, akinek nem a vagyonszerzés lesz a fő célja a cégnél. Ő egy lokálpatrióta, 18 éve lakik Bátonyterenyén, egyébként több cége volt, amit most a felesége illetve a lánya vett át. Teljesen új szemlélettel áll hozzá, úgy gondolja, hogy szolgálnia kell a várost és keresi a megoldásokat, hogy ezt milyen eszközökkel tudjuk megvalósítani. Nem egy olyan beállítottságú ember, aki azon gondolkodik, hogyan tudja a város eltartani a BÁVÜ-t, hanem egy vállalkozó szemléletű ember, aki azon dolgozik, hogy ő teremtsen értéket a város számára.


- A váci egyházmegye tartott a napokban egy tájékoztatást az új iskoláról. Az egyházi iskolának, az új iskolának milyen szerepet tulajdonít a város életében polgármester úr?


- A választási kampányban megígértük, hogy megőrizzük az Erkel Ferenc Általános Iskolát és az alapfokú művészetoktatási intézményt. Ennek vizsgáltuk meg a lehetőségét. Alapvetően az volt a probléma, hogy ezt az intézményt az elődeim már be akarták zárni és elsorvasztásra ítélték. Mi egy másik alternatív irányvonalat jelöltünk meg, amiben a kormány ez irányú döntései is partnerek voltak, ez ugye az egyházi iskolák alapításának a preferálása Magyarország közoktatásának az életében. Igazából, én meg tudom köszönni a Váci Egyházmegyének ezt a gesztust, mert tudom, hogy most nagyon sokan álltak sorba náluk, hogy egyházi iskolát alapítsanak vagy akár vegyenek át tőlük. Ők nagyon konzekvensen vagy kikerülték és átgondolták, hogy hol hitéleti a törekvés és hol csak a gazdasági érdekek kérdés. A szülők és az Erkel iskola pedagógusainak magatartása köszönhetően úgy ítélték meg, hogy itt szükség van egy egyházi iskolára, láttak benne fantáziát és látták, hogy a város vezetése ebben maximálisan partner. A témával kapcsolatos cikkünket itt olvashatják!


- Mekkora az érdeklődés?


- Az elmúlt napokban megtartott lakossági fórum alapján úgy látom, hogy óriási az érdeklődés Bátonyterenyén belül is és a városon túlmutatva is, a kistérség településeiről Salgótarjánból és Pásztóról is vannak érdeklődők.


- Elindult a Gyerekesély Program Bátonyterenyén. Mit jelent ez a kistérségnek?


- Ezt a projektet is örököltem az elődeimtől, és ez egy nagyon jó program. Itt nem volt gond a program átgondolásával és megköszönöm azt a 2 éves előkészítést, azt a munkát amiben tevékenyen részt vettek. Személyesen a polgármester asszonynak, vagy az alpolgármester úrnak, hogy részt vettek és felvállalták ezt a programot. Ez egy nagyon nagy lehetőség a kistérségen belül, már csak azért is mert sok olyan gyerekhez tudunk eljutni akik az intézmény rendszerünket éppen hogy csak meg tudta érinteni. Viszont ezáltal a program által most sokkal több családdal tudunk foglalkozni és sokkal több családnak tudunk esélyt adni arra, hogy ebből a mély szegénységből ki tudjanak emelkedni és sokkal több gyereknek tudunk esélyt adni, hogy egy normális életet tudjon megkezdeni. Lassan egy generáció nőtt fel úgy, hogy a munkanélküliség kálváriáját járták meg a szülők és a gyerekek nem látták a pozitív példát. Én bízom abban, hogy a Gyerekesély Program az egyik ilyen lépcsője lesz annak, hogy a gyerekek ki tudnak emelkedni ebből a reménytelennek tűnő helyzetből. Saját magam is tudom, hogy milyen nehéz kiemelkedni egy ilyen háttérből. Nagyon tisztelem és szeretem a szüleim, mert mindent megtettek azért, hogy én tovább tudjak tanulni, néha erejükön felül is vállaltak ezért, túl is vállalták magukat, de nem tudták legyőzni a munkanélküliség kálváriáját. Illetve azt a hátrányos helyzetet, ami bányák és az Acélgyár bezárása jelentettek. És nem én voltam egyedül Bátonyterenyén, aki megtapasztalta ezt a saját bőrén, ha csak egy gyereknek tudunk segíteni ebben a programban, akkor már megérte.


- Az igazi segítséget a munkahelyek jelentenék. Vannak-e ígérvények arra, hogy munkahely teremtő cégek, beruházások jelenjenek meg a városban?


- Igen, folyamatos tárgyalást folytatunk cégekkel. Tárgyalunk többek között egy napelem gyártó céggel, aminek a svájci befektetői körnek az egyik tulajdonosa csak azért repül ide Svájcból Budapestre és érkezik ide, hogy az egyeztetéseket le tudjuk folytatni. Ez még nem ígérvény semmire, de egy lehetőség arra, hogy tudjunk valami módon munkahelyeket létrehozni Bátonyterenyén. Három ipari terület van most kijelölésre, amelyek most nyertek a NORDÁNÁL fejlesztési pénzeszközöket, az egyik a Kisterenyei Kft, amire egy 10 hektáros terület van kijelölve. Bízom benne, hogy ez a terület fel lesz töltve. Van egy másik terület a Bátonyterenyei Iparipark Kft, ami a Silko mellett helyezkedik el, egy 12 hektáros terület. Itt mát négy cég le van kötve. Lesz egy üveg habkavics, gyártás üvegből létrehozott építőipari eszköz, lesz egy csőgyár, lesz egy gumi feldolgozó. Ami nem azt jelenti, hogy gumiégető, hanem a gumiból kivonják a hasznos anyagokat, ami teljesen zárt rendszer és maximálisan környezetbarát. Ezen kívül lesz még több terület kialakításra, tehát négy cég, 100 munkahely, négy hektáron, de azon dolgozunk, hogy a többi területet, a fennmaradó 8 hektár is megtöltsük cégekkel. Mi minden céggel, akik Bátonyterenyén munkahelyeket akarnak teremteni maximálisan, segítőkészek és partnerek vagyunk.


A teljes interjú itt megnézhető!

 

Nógrád24.hu

2011-04-05

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite