2018. szeptember 21., péntek - Máté
Keresés a tartalomban
ItthonFrontálisan karambolozott a KDNP a Fidesszel

Frontálisan karambolozott a KDNP a Fidesszel


kormányülésKőkemény, éles vita volt a Fidesz és a KDNP között az új alkotmányról a siófoki frakcióülésen, a pénteki napilapok tudósításai szerint. A KDNP ultimátumot adott Orbán Viktornak és a Fidesznek, mondván, az új alkotmányban ragaszkodnak a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelmének rögzítéséhez, máskülönben nincs szükség alkotmányozásra. A miniszterelnök azzal hűtötte le az indulatokat, hogy "egy ilyen hazug riogatásba belebuknának".


Kőkemény, 2010. május 29., a kormány megalakulása óta soha nem látott vita alakult ki a Fidesz és a KDNP között - írja a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap.


A vitát az váltotta ki, hogy tegnap Siófokon a Salamon László vezetésével kidolgozott 16 oldalas alkotmánykoncepció mellett egy másfél oldalas összefoglalót osztottak szét, és ez a papír nem tartalmazta a házasságról, a család alkotmányos védelméről, s legfőképp a magzati élet védelméről szóló passzusokat. Ezt követően a KDNP részéről ultimátumot adtak a miniszterelnöknek, illetve a Fidesznek: a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelme az a fundamentum, amivel mindenki azonosulni tud, de ha a Fidesz ezt másként gondolja, vagy a Fidesz számára ezek az alapvetések alkotmányosan nem fontosak, akkor nem is kell új alkotmány.


A vita során Kövér László házelnök állítólag úgy fogalmazott a KDNP-re utalva, hogy egy világnézeti rétegpárttal nehéz tárgyalni.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig azzal hűtötte le az indulatokat: egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk. A miniszterelnök ezzel arra utalt, felesleges olyan megfogalmazást az alkotmányba emelni, amely lehetőséget ad a támadásra, s annak a hazug hírnek az ellenzéki terjesztésére, hogy lám, mégis jön az abortusztilalom.


Ezt követően a KDNP visszavonulót fújt. A Szájer Józseffel fideszes euroatyával közösen tartott sajtótájékoztatón a KDNP-s Surján László EP-képviselő azt mondta: nem szeretnék, ha az alkotmányozást - téves feltételezések alapján - olyan európai viták kísérnék, mint a médiatörvényt. Az más kérdés, hogy ez nem felel meg a kereszténydemokrata felfogásnak - tette hozzá.
Szájer arról beszélt: valószínűleg sem az ellenzék által kifogásolt kétciklusos kétharmados, alkotmánymódosításra vonatkozó kitétel, sem a köztársasági elnök koncepcióban szereplő parlamentfeloszlatási joga nem szerepel az új alkotmányban, mivel nem tervezik az államszervezet jelentős átalakítását, és ez vonatkozik az Alkotmánybíróságra is.


Szájer József azt mondta: rugalmasak lesznek abban is, hogy az új alkotmány megszavazása ne április 25-én, húsvéthétfőn legyen. Vélhetően erre április 17-én vagy 18-án kerül sor. Siófokon az is kiderült: Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője lát esélyt arra, hogy támogassák Kovács Péter képviselő azon javaslatát, hogy a Himnusz eléneklésével kezdődjenek a parlamenti ülések.

Visszarendezésre épül az MSZP alkotmánykoncepciója


Egész napos frakcióülésen tárgyalja saját alkotmányverzióját az MSZP parlamenti frakciója vasárnap a Jókai utcai székházban. A Népszabadság birtokába került alkotmánykoncepció szerint nem tölthetne be közhivatalt (alkotmánybírói, országgyűlési biztosi, ÁSZ-elnöki és alelnöki posztot) az, aki a megbízást megelőző öt évben politikai tisztséget vállalt. Az alkotmány megtiltja az emberi és állampolgári jogok lényeges tartalmának korlátozását; a korlátozás okának kényszerítőnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak az elérendő céllal arányban állónak kell lennie.


Szintén szerepel a koncepcióban, hogy választójogot csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek ad az új alaptörvény. A köztársasági elnök továbbra is csak a jelenleg hatályos feltételek mellett oszlathatja fel az, de a kormányt továbbra sem mentheti fel. A szocialisták koncepciója szerint az államfő sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomból nem részesedik, hanem kiegyensúlyozó, kiegyenlítő szerepkört tölt be.


Kimondanák, hogy az állami politikai vezetőkön kívül minden más közigazgatási státusz, beleértve a szakmai vezetőkét is, határozatlan idejű kinevezésen alapul. A szocialista alkotmány megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást.
A szövegben szerepel még, hogy sem a Legfelsőbb Bíróság, sem az ÁSZ elnöke, sem pedig a legfőbb ügyész nem lenne újraválasztható. A vádhatóság első embere ismét interpellálható lenne a parlamentben, működéséről pedig köteles lenne beszámolni az Országgyűlésnek. Újból létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, ezek gyakorolnák az önkormányzati normakontrollt is, visszaállítanák a Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság jogköreit.


Forrás: Népszabadság/Magyar Nemzet/Magyar Hírlap/HÍR PORT24

2011-02-11

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite