2018. szeptember 19., szerda - Vilhelmina
Keresés a tartalomban
NagyvilágGörögország: teljes patthelyzet, a harmadik helyezett alakíthat kormányt

Görögország: teljes patthelyzet, a harmadik helyezett alakíthat kormányt


Szerdán a Radikális Baloldali Szövetség is visszaadta kormányalakítási megbízását, így egyre valószínűbb az új választások kiírása Görögországban. Most a PASZOK vezetője, Evangelosz Venizelosz próbálkozhat, képes-e kormányzó többséget kialakítani. Közben az euróövezet kormányai a víz felett tartják Görögországot: szerdán megállapodtak abban, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF) folyósítják Athénnak az esedékes 5,2 milliárd eurót, de csak részletekben.

Görögország

Eredménytelenül végződött szerdán a koalíciós tárgyalások második fordulója is a görög konzervatív Új Demokrácia és a baloldali radikális Sziriza vezetői között.Elutasította a Szirizával való közös kormányzást a szocialista PASZOK vezetője is. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője csütörtökön visszaadta megbízatását az államfőnek, aki a választáson harmadik helyen végzett szocialisták vezérét, Evangelosz Venizeloszt kéri fel kormányalakításra. A szocialista politikus csütörtökön fog találkozni az államfővel, hogy átvegye a felkérést.


Egyelőre csak 4,2 milliárdot kap Görögország

Közben a mentőalap, azaz az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kormányzótanácsa úgy döntött, hogy csütörtökön átutalnak 4,2 milliárd eurót az adósságszolgálat teljesítésére fenntartott görög számlára. A fennmaradó egymilliárd euró folyósításának üteméről az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa a jövő héten hétfőn dönt majd.

A nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentőalap azzal indokolta a döntést, hogy Görögországnak nincs szüksége júniusig a fennmaradó egymilliárd euróra, amelyet majd a finanszírozási igények függvényében folyósítanak.

Athénnak mintegy 450 millió euró értékben kell törlesztenie hétfőtől olyan lejáró kötvényeket, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak csatlakozni a görög államadósság restrukturálására kidolgozott és márciusban elfogadott programhoz. Emellett május 18-ig mintegy 3,3 milliárd eurót kell visszafizetniük a görögöknek az Európai Központi Banknak.

Szóba sem került a pénz befagyasztása

Az Európai Bizottság előbb azt állította, hogy a politikai bizonytalanságok dacára átutalják Görögországnak a következő, 5,2 milliárdos részletet. Ám a vasárnapi görög parlamenti választások eredményeiből következő bizonytalanságok, a politikai patthelyzet miatt a hitelminősítők által legjobb adósként számon tartott, tripla A besorolású országok garanciákat kértek.

Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy szóba sem jött az 5,2 milliárd euró befagyasztása, mivel "mindenki tisztában van azzal, hogy nem folyósítani olyan lenne, mintha lábon lőnénk magukat, mivel ez a pénz a hitelezők, azaz a mi javunkat szolgálja".

Nagyon valószínű, hogy új választások lesznek

Megfigyelők szerint egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani sem a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt, sem a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Szirizia), sem a harmadik helyen végzett PASZOK. A Szirizia kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.

A Süddeutsche Zeitung szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.

Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét - írta a német lap.

Görögország még idén kikerülhet az euróövezetből?

Nem teljesen reménytelen ugyan, hogy egy esetleges újabb választáson a reformpárti erők többséget szereznek Görögországban, ám a hétvégi választások után kialakult jelenlegi helyzet inkább azt valószínűsíti, hogy a további külső pénzügyi segítséghez szükséges reformfolyamat lefullad, és Görögország akár még az idén kikerülhet az euróövezetből - vélekedtek keddi értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben közölték: várakozásuk szerint Görögországban új választásokat fognak kiírni, valószínűleg június 17-re. A ház szerint ha sikerül ezt az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy az egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról is, akkor a külső pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia (ND) és a PASZOK több mandátumhoz juthat, tekintettel arra, hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja.

Egyértelmű azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmű eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetők úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot és "kiszorítják" Görögországot a valutaunióból - áll a Capital Economics keddi elemzésében.
Bajban a reformerek

A választási eredmények valóban azt mutatják, hogy nehéz lesz kormányt alakítani Görögországban, ahol a takarékossági reformprogram mellett álló mindkét történelmi párt - az Új Demokrácia és a PASZOK - drámai visszaesést szenvedett el. A szocialisták a 2009-ben tartott előre hozott parlamenti választáson még a szavazatok több mint 43 százalékát szerezték meg, az Új Demokrácia pedig a 33 százalékát. A két nagy párt képviselői együtt is alig haladják meg a parlamenti többséget jelentő 150 főt, ami nagyon törékeny lenne ahhoz, hogy stabil koalíciós kormányt alkossanak és garantálják az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt gazdasági megszorító program folytatását.

Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetője az első eredmények közzététele után, vasárnap este nemzeti megmentési kormány megalakítását javasolta annak érdekében, hogy benn tudják tartani Görögországot az euróövezetben. A politikus felszólította az Európa-barát pártokat, hogy csatlakozzanak hozzá. Evangelosz Venizelosz, a PASZOK vezetője ugyanakkor nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazta, szintén az Európa-barát pártok összefogását sürgetve.

Erősödő szélsőségesek

A választás egyik győztesének az Alekszisz Ciprasz vezette, Sziriza néven is emlegetett Radikális Baloldali Szövetség számít. Ciprasz első beszédében "baloldali kormány" létrehozását indítványozta, hogy felmondják a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásokat.

A választás másik győztese a neonáci Arany Hajnal párt, amely először jutott be a görög parlamentbe. Vezetője, Nikosz Mihaloliakosz vasárnap este azzal fenyegetőzött, hogy "ütött a félelem órája a hazaárulóknak". "Jövünk" - mondta egy athéni szállodában tartott sajtóértekezletén, amelyen bírálta a jelenlévő külföldi újságírókat, mondván, hazugságokat terjesztenek pártjáról.

Nincs olyan ember, aki újabb megszorításokat fogadtatna el a görögökkel

Görögország most olyan, mintha egy polgárháború után, de egy választási kampány előtt állna - mondta Fokasz Nikosz az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedd este. Az egyetemi tanár szerint a kormányalakításra - a konzervatív pártok kabinet alakítási sikertelensége miatt - felkért szélsőbaloldali párt folyamatosan keresi a koalíciós partnereket. Három párt ugyan képes lenne kormányt alakítani, de négynél kevesebb nem fog erre vállalkozni - mondta Fokasz Nikosz.

Fokasz Nikosz szerint a görögöket nem lehet riogatni az államcsőddel, mert sokuknak 40%-kal csökkent az életszínvonala. A görögök 80%-a minden nehézség ellenére is az Unió és az euró híve, ugyanakkor ugyanígy 80% azt gondolja, hogy az unió által diktált hitelfeltételek nem elfogadhatóak. Olyan ember, aki el tud fogadtatni a görögökkel újabb megszorításokat, jelenleg nincs, mondta Fokasz Nikosz.

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

 

2012-05-10

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite