2018. november 20., kedd - Jolán
Keresés a tartalomban
ItthonHázasság csak férfi és nő között lehetséges

Házasság csak férfi és nő között lehetséges


eskuvoAz alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozó munkacsoportja rögzítené az új alaptörvényben, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.


A javaslatot a testület MSZP-s és LMP-s tagjai nem támogatják. A kormányoldal emellett kivenné az alkotmányból azt a passzust, amely magyarországi lakóhelyhez köti a választójogot. A munkacsoport által készített, az MTI birtokába került részkoncepcióból kiderül: a testület tagjai között egyetértés volt abban, hogy az alapvető jogoknak és kötelességeknek az új alkotmányban a normaszöveg elején, az első fejezetben vagy közvetlenül az államformára, szuverenitásra vonatkozó rész után kell helyet kapniuk.
A munkacsoport indokoltnak tartja kimondani az új alaptörvényben, hogy kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre házasság, továbbá, hogy "a család nemzedékek szövetsége". Fontosnak tartják a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés alkotmányban való rögzítését is. Annak kimondását, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, az MSZP és az LMP nem támogatja.
A részkoncepció szól a választójogról is, amellyel kapcsolatban a napokban a fideszes Gulyás Gergely nyilatkozata váltott ki vitát a parlamenti pártok között. Gulyás Gergely - az alapvető jogok és kötelességek munkacsoport vezetője és egyben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke - szerdán az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni.
Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.
Az MTI birtokába került részkoncepció a választójoggal kapcsolatban azt javasolja, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön, kétharmados törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg.
Az indoklás szerint - amelyben megfogalmazott célokkal az MSZP nem ért egyet - a munkacsoport szükségesnek tartja, hogy az országgyűlési képviselők választásán valamennyi magyar állampolgárnak választójoga legyen, ezért elhagynák azt a megszorítást, amely a választásra való jogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti.
A kormánypártok képviselői szükségesnek tartották rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartják a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, amely szerint az említett közösségek államalkotó tényezők, ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak.
Éppen ezért - Magyarország történelmi sajátosságaira is figyelemmel - nem tartanak helyesnek olyan szabályozást, amely a magyar nemzethez tartozó magyar állampolgárok választójogát magyarországi lakóhelytől teszi függővé, illetve ennek hiányában nem biztosítja a választójogot - írják, hozzátéve, hogy elfogadható kompromisszumnak tartanák, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok meghatározott számú képviselőt külön szabályok szerint választhatnának. Ez azonban alkotmányi szintű szabályozást nem igényel, a választójogi törvényben kell dönteni róla.
A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, annak alkotmányban való rögzítésének szükségességéről azonban megoszlanak a vélemények.
Konszenzus volt a munkacsoport tagjai között abban, hogy a sorkatonai szolgálat jelenlegi szabályozása megfelelő, ezért megőriznék az alkotmányban: békeidőben nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Beépítenék ugyanakkor az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság honvédsége olyan önkéntes haderőt tart fenn, amelyben a katonai szolgálat teljesítése szabad döntés és az önkéntes haderőbe történő felvételre bármely magyar állampolgár jogosult.
Indokoltnak tartják a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. Az MSZP és az LMP ugyanakkor további alapjogi felsorolásra tesz javaslatot.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

2010-10-21

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite