2018. november 15., csütörtök - Albert, Lipót
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeHazatért falu címet kaphat Somoskő és Somoskőújfalu

Hazatért falu címet kaphat Somoskő és Somoskőújfalu

 

A Magyar szórvány napjáról emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. A parlament megtárgyalta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely két nógrádi településnek, Somoskőnek és Somoskőújfalunak a hazatért falu címet adományozza.

somoskoujfalu1


A fideszes Balla Mihály azt mondta: Becsó Zsolttal közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.


Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut - sok száz társukkal együtt - Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett - tette hozzá.


Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt - mondta.




Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a trianoni békediktátumra utalva úgy fogalmazott, "olyan évfordulóhoz közeledünk, ami joggal nevezhető nemzetünk legnagyobb megpróbáltatásának". Szerinte közel egy évszázad távlatából kijelenthető, a magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak, megtartották közösségeiket, nyelvüket, kultúrájukat és a magyar nemzethez tartozás biztos tudatát.


Az államtitkár közölte, a határokkal elválasztott magyar nemzet tagjainak egyéni és közösségi vállalásai azok, amelyek nem hagyják a nemzet egységét megbontani. Ilyen "őrállói" voltak a nemzet ügyének, Krepuska Géza, Lipthay B. Jenő és Auer Pál - mutatott rá, hozzátéve: a három férfi felismerte felelősségét a közössége jövőjének alakításában.


Ezért fontos az a szimbolikus lépés - folytatta - , hogy az Országgyűlés az ő állhatatosságukról, fáradhatatlan küzdelmükről megemlékezve az 1924-ben Magyarországhoz visszatért Somoskő és Somoskőújfalu településnek a hazatért falu címet adományozza.


A sopronihoz hasonló a két nógrádi település "hazatérése"

Petneházy Attila (Fidesz) is beszélt arról, hogy 1920. június 4-e után a határon túl rekedt magyar közösségek igyekeztek élni önrendelkezési jogukkal: 1921-ben a soproniak kiharcolták azt, hogy az anyaországhoz tartozhassanak. Hasonló sikerként értékelendő Somoskő és Somoskőújfalu "hazatérése" is - tette hozzá.


Közölte, ha hisznek a nemzeti összetartozás erejében, akkor kötelességük elfogadni a határozati javaslatot, amely emléket kíván állítani a hazatért falvaknak. Elmondta, a területi igény érvényesítésére ma már békés úton sincs lehetőség, de arra igen, hogy az érintett államok területi vagy etnikai problémáikat államközi megállapodásokkal rendezzék. A visegrádi országokon belül Magyarország és Szlovákia együttműködése is példaértékű - hangoztatta.

 

Forrás: MTI

 

2017-11-16

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite