2018. szeptember 19., szerda - Vilhelmina
Keresés a tartalomban
ItthonHúsvéti körmeneteket tartanak országszerte

Húsvéti körmeneteket tartanak országszerte


húsvéti körmenetA keresztények legnagyobb ünnepe, húsvét alkalmából ma országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek meg Jézus Krisztus haláláról. Nagyszombat napján, húsvét vigíliáján 18 órakor kezdődik a szertartás a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével, ezután megtartják a hagyományos körmenetet.


A keresztény hagyomány szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust, aki harmadnapra, azaz vasárnap támadt fel. Vasárnap, a feltámadás napján, valamint hétfőn országszerte misével, istentisztelettel ünnepelnek.


Erdő Péter húsvét vasárnap 11 órakor ünnepi misét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában. Ugyanezen a napon az esztergomi bazilikában Cserháti Ferenc segédpüspök mutat be ünnepi misét fél 11-kor.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét vasárnap 10 órakor a debreceni Nagytemplomban tart istentiszteletet.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét vasárnap a győri Öregtemplomban hirdet igét 10 órakor.


Nagyszombat ünnepe Jézus halálára emlékeztet
pápaNagyszombat, húsvét ünnepének előnapja Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt. Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.
A nagyszombati, húsvéti ünnepet megelőző virrasztással, illetve az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.


A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).


A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.


A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.


A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

2010-04-03

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite