2018. szeptember 21., péntek - Máté
Keresés a tartalomban
KultúraKegyetlen gyilkos volt a texasi szárnyas gyík

Kegyetlen gyilkos volt a texasi szárnyas gyík


szárnyasgyíkA dallasi Fort Worth égboltját valaha olyan szárnyas gyíkok, pteroszauruszok uralták, amelyek állkapcsában rengeteg tűhegyes fog sorakozott - az őshüllőről a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklap legfrissebb számában jelent meg tanulmány.


A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendjét alkották, és a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek: 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és 65 millió évvel ezelőtt, a nagy kihalási eseménykor tűntek el a Föld színéről. A pteroszauruszok voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére.
Anatómiájuk hüllő őseikéhez képest jelentősen módosult. Csontjaik üregesek voltak, mint később a madarak csontjai, mellcsontjuk pedig alkalmassá vált arra, hogy megtapadhassanak rajta a repüléshez szükséges izmok. Agyuk megnagyobbodott, amit a repüléssel kapcsolatos agyfunkciók megjelenése okozhatott.


A "texasi" szárnyas gyík 95 millió évvel ezelőtt, a krétakorban élt, amikor a pteroszauruszok többsége fogatlan volt. A kivételt az az Aetodactylus halli jelenti, amelynek maradványaira 2006-ban bukkantak Texas állam északi részén, Mansfield közelében. A tudósok szerint a pteroszauruszok eddig ismeretlen nemzetségéhez tartozik, és nevét Lance Hall tiszteletére kapta, aki megtalálta az őshüllő maradványait - olvasható a Discovery News hírei között.


A fosszília puha, morzsalékony, palaszerű rétegből került elő egy olyan területen, amelyet valaha tenger borított. Bár az évmilliók során az állkapocsból eltűnt a fogak többsége, a megmaradtak alapján joggal feltételezhető, hogy az Aetodactylus halli félelmetes ragadozó volt, amely röptében vadászott, vélhetően a tenger fölött cirkálva csapott le zsákmányára. A paleontológusok becslése szerint szárnyainak fesztávolsága körülbelül 2,7 méteres lehetett.


A kutatók úgy gondolják, hogy az Aetodactylus hallit a tenger felett repülve érte el végzete: lehet, hogy a kiszemelt zsákmány bizonyult erősebbnek, vagy túl alacsonyra merészkedett, és a hullámok fogságába esett. "A tenger a tudomány szövetségese volt, hiszen ideális konzerválóként működött a halgyíkok, az ichtyoszauruszok és egyéb vízi lények esetében. Ugyanígy jól tartósította a Aetodactylus hallit is" - mondta Louis Jacobs, a texasi Southern Methodist University professzora, aki részese volt a kutatásnak.

2010-04-30

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite