2018. november 16., péntek - Ödön
Keresés a tartalomban
ItthonKülföldi lapok is bírálják az alaptörvényt

Külföldi lapok is bírálják az alaptörvényt


A Der Tagesspiegel című német liberális lap az új alkotmányról közölt rövid beszámolót hétvégi számában, vasárnap a dpa német hírügynökség az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai szakértőjével közölt interjút a jogszabályról, míg Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére válaszolt Kim Lane Scheppele professzor az amerikai napilapban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában.


ujságA Der Tagesspiegelben megjelent, a "Magyarország új alkotmányt ad magának" című írás bevezetőjében megjegyzik, hogy a bírálók szerint a jogszabály veszélyezteti a demokráciát. Az új alkotmányt megszavazó Fidesz a kétharmados többség révén "elvileg mindent megtehet, amit csak akar" - írta a lap, hozzátéve, hogy "nem volt valódi vita a nacionalista irányzatú új alkotmányról". A bírálók szerint a jogszabály "megpecsételi a demokrácia lebontásának folyamatát, amelyet Orbán indított el. A miniszterelnök és hívei viszont egy olyan projekt részeként jellemzik a jogszabályt, amelynek célja a kommunizmus állítólagos maradványainak eltakarítása" - írta a Der Tagesspiegel.

A lap szerint "már az ékesszólás is furcsának tűnik. Preambulum helyett +Nemzeti hitvallás+ van a magyar alaptörvényben", amely "a rohamtempóban elfogadott kiegészítésekkel megnehezítheti egy jövendő kormány munkáját".

A dpa hírügynökség vasárnap Rolf Mützenich szociáldemokrata parlamenti képviselővel, az SPD-frakció külpolitikai szakértőjével közölt rövid interjút, amelyben a politikus kifejtette: úgy véli, az új magyar alkotmány "szakítást jelent a demokratikus hagyományokkal és az európai jogi normákkal". Rolf Mützenich hozzátette: "az Alkotmánybíróság jogainak megkerülése, a többségi döntések megkérdőjelezése és a kisebbségi jogok semmibe vétele botrányos."

Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére válaszolt Kim Lane Scheppele professzor az amerikai napilapban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában. A Princeton egyetem professzora a választási törvényre vonatkozó korábbi bírálatára történt nagyköveti reagálására válaszolva megjegyezte: nem létezik másik olyan választási rendszer, ahol a választókerületek határának átszabásához kétharmados többségre legyen szükség, és ne legyen olyan független testület, amely megállíthatná, hogy ezeket a határokat igazságosan szabták-e meg.

Az új alkotmánnyal kapcsolatban az amerikai professzor megjegyzi: a Fidesz nem kampányolt az új alkotmány ígéretével. Kifogásolja, hogy az új alaptörvényt az ellenzéki pártok részvétele nélkül dolgozták ki, illetve nem erősítették meg népszavazáson, hogy valóban mit is akar a közvélemény.

A magyar nagykövetnek a bírói függetlenséggel kapcsolatos korábbi bírálatára adott válaszára reagálva Kim Lane Scheppele ezt a véleményét a lefektetett kritériumok és eljárások hiányával indokolja. A független intézmények - Országos Bírói Tanács, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, a főügyészség, médiahatóság - élére történt kinevezések kapcsán a Princeton egyetem professzora elismeri, hogy más demokráciákban is töltenek be vezetőik a választási ciklusnál hosszabb mandátumot, de a megválasztásuk többpárti megállapodás vagy jóváhagyás alapján történik.

Külügyi különvélemény

Úgy tűnik, nem minden esetben ért egyet a központi kormányzati irányvonallal a külföldi kritikákat illetően. Magyar Nemzetben jelent meg egy interjú Prőhle Gergellyel, a minisztérium helyettes államtitkárával, aki többek között arról beszélt, hogy a külügynek újra és újra el kell mondania külföldön, hogy miért került az ország olyan helyzetbe, amely miatt bizonyos döntések megszülettek. "Mi pedig alapvetően nem magyarázkodásra, hanem a külpolitika alakítására szerződtünk" - fogalmazott nyilvánvaló elégedetlenséggel, írja Origo.

Prőhle az interjúban a kritikákkal, a támadásokkal kapcsolatban hibás elképzelésnek nevezte azt, hogy a világ Magyarország ellen fordult volna. Szerinte "az ellenségkép erősítése gátol bennünket saját felelősségünk tisztázásában." A Külügyminisztérium feladatairól pedig azt mondta, hogy részben értelmeznie kell egy-egy adott országban azt, ami Magyarországon történik, de egyúttal jeleznie is kell a hazai politikai elit felé, ha valami "félreérthetőnek, hibás elképzelésből eredő feladott labdának, esetleg felesleges provokációnak tűnik", vagy ha valami összeegyeztethetetlen az EU jogrendszerével. Az államtitkár nem mondta ki nyíltan, de szavaiból kiderül, úgy érzi, hogy jelzéseiket nem veszik komolyan: a válság és a belpolitikai problémák miatt "a politikusok kevésbé tudnak, akarnak odafigyelni a nemzetközi összefüggésekre", pedig szerinte "balgaság azt hinni", hogy ezek elvesztették jelentőségüket.

 

Forrás: MTI/Origo/HÍR PORT24

 

 

 

2012-01-01

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite