2018. szeptember 23., - Tekla
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeKultúra válság idején - Színház született Salgótarjánban

Kultúra válság idején - Színház született Salgótarjánban


Százhuszonöt éve már, hogy az acélgyári olvasóegylet keretében lerakták a helyi színjátszás alapjait Salgótarjánban, de önálló színházi tevékenység csak néhány hónapja kezdődött a nógrádi megyeszékhelyen. Jelenleg bejegyzés alatt áll a helyi előadókra építő Zenthe Ferenc Színház. A városban hosszú évek óta válogatott társulatokat, előadásokat élvezhetnek a nézők a befogadó színházban, a bérletes előadások telt ház mellett zajlanak - színházra tehát van igény. A Zenthe Ferenc Színház társulata azt akarja bebizonyítani, hogy a helyi nem jelent rosszabbat az "import", az egri, a szolnoki vagy a fővárosi kultúránál. Sándor Zoltán művészeti vezetővel és Susán Ferenc rendezővel beszélgettünk, aki egyben a színház menedzsereként is dolgozik.

Salgótarján



- Mindig mindenki azt mondta, hogy Salgótarjánban is színházat kellene alapítani, de ez politikai vagy szakmai okokból sosem valósult meg, noha erre már a tervek is elkészültek - idézte fel Sándor Zoltán. - Nyolc éve indult el T. Pataki László vezetésével a Vertich Színpadstúdió, az amatőr társulatot a majdani városi színház alapjának tekintette a városvezetés. A stúdió sok sikeres bemutató után öt évvel ezelőtt már be tudott kerülni a salgótarjáni színházi bérletsorozatba, és elkezdődött a képzés is. Másfél-két éve már a városvezetés is úgy ítélte meg, hogy a színvonal megfelel egy profi-félprofi társulatnak, önkormányzati kérésre leadtuk a szakmai tervet és a költségvetést. Úgy gondoltuk, hogy egy nagyon szerény összegből létre lehet hozni a produkciós színházat Salgótarjánban, elsősorban helyi emberekkel.


A közgyűlés februárban döntött arról, hogy a helyi tehetségek felkarolása, a színházi hagyományok megőrzése, a városi identitástudat erősítése és a fiatalok művészeti nevelése érdekében ettől az évtől - önként vállalt feladatként - támogatja a színházi tevékenységet. A Zenthe Ferenc Színház a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. keretén belül működik, bázisa az évtizedek óta befogadó színházként működő József Attila Művelődési és Konferencia Központ. Itt biztosítja a város az infrastrukturális hátteret, a teremhasználatot, a technikai és személyi kiszolgálást az előadások és a próbák idejére. Május 29-én mutatták be premier előadásukat, Titus Maccius Plautus A hetvenkedő katona című darabját.


Tánctanár, énektanár, a Nógrád Táncegyüttes táncosai is foglalkoznak a társulat tagjaival, akik beszédtechnikát és színpadi mozgást is tanulnak. Folytatódik a stúdióképzés is.Jelenleg hét főállású tagja van a színháznak, közülük ketten színész végzettségűek. A többiek "amatőr színjátszók voltak korábban, akikben van elég tehetség, szorgalom és elszántság".

Saját bevételekre kell majd építeni

A művészeti vezető tájékoztatása szerint a színháznak elsősorban saját bevételeire kell majd építenie, ezért "tájolnak" is. Az elmúlt évben 30-35, főként gyerekelőadást mutatott be az előd, a Vertich Színpadstúdió a megye különböző településein. Ezt felnőtteknek szóló darabokkal is folytatják a megyében és a Felvidéken is, de befogadó színházakba is szeretnének elkerülni produkcióikkal. Most készül a műsorfüzet, amelyben ki tudják ajánlani magukat.


Hat kész és két készülő előadása van a színháznak. A salgótarjáni bérletes sorozatba két felnőtt előadás került be, G. B. Shaw Sosem lehet tudni című vígjátéka és Albert Camus Félreértés című drámája; az ifjúsági sorozatban lesz látható A hetvenkedő katona és Szávai Attila Bányaló, heavy metal, tehervonat című egyfelvonásosa, a gyermekbérletben pedig A brémai muzsikusokat mutatják be.


Komoly bevétel és egyben nagyfokú erkölcsi támogatás is lehet a Székfoglaló, ezzel az akcióval a város polgárainak segítségét kérik az új, önálló színház, illetve társulat működtetéséhez. A pártolók a szeptember 18-i évadnyitó gálán 15 ezer forintért vásárolhatnak meg egy színháztermi széket, amelyet feliratoznak is a mecénás nevével, a neveket pedig a teljes évad ideje alatt megjelenítik a támogatói falon.


Folyamatban van a színház hivatalos bejegyzése a Színházművészeti Szövetségnél és a szaktárcánál, ezt követően a Zenthe Ferenc Színház is jogosult lehet állami támogatásra előadás- és nézőszám függvényében. - Nekünk ez nagyon fontos, mert ezzel hosszú távon megteremtődne a biztonságos működés háttere - hangsúlyozta Sándor Zoltán. Létrehozták a Salgótarján Színházáért Egyesületet is, ezen keresztül is tervezik pályázatok beadását.

ezo_banner

HIRDETÉS


- A legfontosabb, hogy az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetében is elfogadta, hogy a kulturális fejlődés szempontjából szüksége van Salgótarjánnak az önálló színházra - fejtette ki a művészeti vezető. - Nemcsak azért jelent sokat, mert a megyei jogú városok közül egyedül Salgótarján nem rendelkezett önálló városi színházzal, de talán nem kell ecsetelni a helyi kultúrára gyakorolt hatását.

Köszönetnyilvánító táblát helyeztek el

2009 nyarán Salgótarjánból és környékéről elszármazott művészek léptek fel jótékonysági gálán, hogy pénzt gyűjtsenek a József Attila Művelődési Központ forgószínpadához. Köztük volt mások mellett Pindroch Csaba, Pokorny Lia, Fogarasi Péter, Hollai Kálmán, Kukely Júlia, Pataki Katalin és Pándy Piroska. A beruházást az önkormányzat és helyi vállalkozók is támogatták, a forgószínpad 2009 decemberében debütált az egri Gárdonyi Géza Színház Chicago című musical-átiratának előadásával.  Az akciót Susán Ferenc szervezte, aki most aláhúzta, hogy minden, amit az elmúlt 30 évben tett, összefüggött a helyi színház létrehozásával.


- A forgószínpad kapcsán köszönetnyilvánító táblát helyeztek el az intézményben, amelynek a szövege is egyértelmű, köszönjük, hogy támogatták a salgótarjáni színház létrehozását - jegyezte meg.


- Minden új produkciónk, lépésünk és cselekedetünk hosszú évek óta ezt célozza - szögezte le a rendező. - Nyilván tudjuk, hogy merész álmaink nem lehetnek, nem beszélhetünk arról, hogy hamarosan felépül az új salgótarjáni színház épülete, de első körben nem is ennek lenne értelme. Fel kell építeni egy erős társulatot, új közönségbázist, sok vidéki játszóhelyet.

Ennyit egy színház sem tud Magyarországon

Vélemény szerint nagyon jó a nonprofit kft. stratégiája a gyermekbérlet ügyében, hiszen 1100 gyerek jár így színházba a József Attila Művelődési Központba. Tavaly 12 középiskolás előadást tudtak csinálni egy évadban, de szeretnék kitölteni az űrt a kisiskolások környékén. A színház azt a célt is kitűzte, hogy a meglévő mellé kezdjen új közönséget építeni, hogy kevés legyen az évi 10 bérletes előadás, és új, akár több bérletsorozatot is kelljen indítani.


- Minden afelé mutat, hogy egyre több, jobb minőségű előadás legyen a befogadó színházban, amelybe egyre jobb produkciókkal tud belépni saját társulatunk is - közölte. - A bérletes előadásaink - a Jaj, apu, a Márta, A hetvenkedő katona, a Zsarnokölők - megfelelnek az átlagszínvonalnak. Nem a Katona József vagy a Radnóti Színház színvonaláról beszélek. Az a célunk, hogy minél inkább az átlag fölé lépegessünk, hogy saját színész, saját produkció és nem mellékesen jó produkció élményét tudjuk nyújtani a közönségnek.


További célnak nevezte a menedzser-rendező, hogy az ország legjobb előadásait továbbra is el tudják hozni Salgótarjánba. Számítása alapján most 50 bérletes előadást ad a salgótarjáni befogadó és produkciós színház, ami 21 premiert jelent, "ennyit egy színház sem tud Magyarországon".


- Ez a befogadó színház nagy előnye, és ezt szeretnénk is megtartani - magyarázta. - Hiszen mi magunk egy évben nem 21-et, de tízet sem tudnánk létrehozni. De nem is célunk. Az önálló színházunk ebben öt-hat saját produkciót tud felmutatni. Visszavéve a szót Sándor Zoltán a későbbi terveket illetően arról is beszélt, hogy a helyi képzés mellett arra is szükség lenne, hogy országosan elismert szakembereket, rendezőket, dramaturgokat, beszédtanárokat is hozzanak, mert hosszú távon is a helyi színjátszókra, tehetségekre akarnak építeni. - De ez megint pénzkérdés - fűzte hozzá.


Lelkesedésből, a színház iránti szerelemből sok mindent megcsinált eddig is a társulat, ha kellett, díszletet festettek, mint egy valódi amatőr színházban, de ez nem tartható a végtelenségig, mert akkor soha az életben nem lépnek ki az amatőr létből. - A kilépés a szakmai színvonal miatt fontos. Azért, hogy a helyi ne azt jelentse, hogy ez rosszabb, mint az egri vagy a szolnoki - mondta.


Forrás: MTI-Press - Dudellai Ildikó

 

2012-06-07

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite