2018. november 21., szerda - Olivér
Keresés a tartalomban
TechnikaMagyar tudósok eredményei a NASA sajtótájékoztatóján

Magyar tudósok eredményei a NASA sajtótájékoztatóján


A magyar kutatók által elért eredmények jelentős súlyt képviseltek a NASA dániai sajtótájékoztatóján, melyet a Kepler-űrtávcső csillagokkal kapcsolatos méréseiről tartott.


Jelentős súlyt képviseltek a magyar kutatók által elért eredmények az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) dániai, az Aarhusi Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján, ahol a Kepler-űrtávcső csillagokkal kapcsolatos méréseiről számoltak be - hangsúlyozta Szabó Róbert, a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (KASC) munkacsoportok egyikének a vezetője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

 

nasa2


Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa kifejtette, a NASA Kepler-programja keretében a távoli csillagokról valaha kapott legpontosabb méréseket vizsgálják. A 2009 márciusában indított műszer, amely Naprendszerünkön kívüli, úgynevezett exobolygókat keres, három és fél évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan, miközben 156 000 csillag fényességét méri a Földről elérhetőnél több nagyságrenddel pontosabban. A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók ugyanis csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében. A Kepler-űrtávcső ezt a kis fényváltozást mérve keresi a Föld távoli ikertestvéreit.


"Figyelemre méltó, hogy a konzorcium tizenhárom munkacsoportja közül kettőt az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének kutatói vezetnek" - emelte ki Szabó Róbert. Ismertetése szerint a most bejelentett felfedezések közül az egyik legfontosabb az RR Lyrae csillagokkal kapcsolatos. Ezek az égitestek a pulzáló változócsillagok egy csoportját alkotják, fényváltozásuk régóta ismert, ahogy a jelenség okai is, így gyakran használják őket kozmikus távolság-meghatározásra. Fényességük akár kétszeresére is megnőhet egy-két óra alatt, összehúzódásuk és kitágulásuk jellemzően fél napig tart.


Az RR Lyrae csillagok legalább felénél azonban a fényváltozás erőssége és a periódus nagysága néhány hetes-hónapos időskálán változik, ezt Blazhko-effektusnak hívják. A jelenség ugyan több mint egy évszázada ismert, eredete a mai napig nem tisztázott, és egyike a csillagok pulzációjával kapcsolatos legfontosabb problémáknak. A Szabó Róbert által vezetett kutatócsoport, amely a csillagtípus elméleti vizsgálatait végzi, a Kepler-űrtávcsövet használva új jelenséget fedezett fel a Blazhko-modulációt mutató RR Lyrae csillagok egy csoportjánál, köztük a névadó csillagnál is.

 

 

nasa3


"A perióduskettőződés, amely a pulzáció okozta fényváltozás maximumainak váltakozásában érhető tetten, jól ismert dinamikai folyamat, azonban megjelenése az RR Lyrae csillagok esetében teljesen váratlan volt. A Kepler nélkül annak ellenére sem sikerült korábban megfigyelni, hogy némely csillagra már több évtizedes észlelési anyag gyűlt össze. A meglepő felfedezéshez az ultrapontos és folyamatos megfigyelések nélkülözhetetlennek bizonyultak. A Kepler az általa megfigyelt csillagmezőben mintegy 40 RR Lyrae típusú csillagról szolgáltatott a földi megfigyeléseknél százszor-ezerszer pontosabb adatokat. Minthogy az új jelenséget csak a Blazhko-modulált csillagok mutatják, méghozzá a moduláció jól meghatározott fázisaiban, így nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a perióduskettőződés és a Blazhko-effektus szoros kapcsolatban vannak" - magyarázta Szabó Róbert.


Mint hozzátette, az eredményt még értékesebbé teszi, hogy a magyar csillagászok elméleti számításokkal is igazolták a jelenség létrejöttét, és hidrodinamikai modellek segítségével annak okára is fényt derítettek. Számításaik alapján a perióduskettőződést egy magas rendű rezonancia okozza, amely a pulzációs alapmódus és egy másik pulzációs módus (felhang) között jön létre. Ilyen kölcsönhatásokra korábban nem fordítottak figyelmet, ezért a felfedezés minden bizonnyal új irányba tereli a témával foglalkozó asztrofizikusok érdeklődését. A magyar kutatók reményei szerint legújabb eredményük áttörést hozhat az RR Lyrae csillagok modulációját övező évszázados rejtély megértésében.


Az RR Lyrae egy változócsillag a Lyra (Lant) csillagképben. Ez a csillag a prototípusa az RR Lyrae változócsillagoknak. Periódusa 13 óra, látszólagos fényessége 7 és 8 magnitúdó között oszcillál. A csillag változó mivoltát Williamina Fleming skót csillagász fedezte fel a Harvard Obszervatóriumban 1901-ben. Mivel az RR Lyrae változók fontos standard gyertyák, a csillag távolságának pontos ismerete szükséges a luminozitásának meghatározásához, csakúgy, mint az osztály többi tagja esetén.

 

Forrás: NASA/MTI/HÍR PORT24

2010-10-27

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite