2018. szeptember 19., szerda - Vilhelmina
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeMinden cselekedet egy hosszú távú stratégia része

Minden cselekedet egy hosszú távú stratégia része

SzĂ©kinĂ©1Salgótarján Megyei Jogú Város polgármesterével, Székyné dr. Sztrémi Melindával beszélgettünk az elmúlt évekről és a jövő elképzeléseiről.

 


Hogyan értékeli a város elmúlt 4 évét? Mi a legkiemelkedőbb siker?

Alapvetően azt kell hangsúlyozni, hogy meg tudtuk őrizni a város és az intézmények működőképességét. Ahhoz, hogy megértsük ennek a kiemelkedő szerepét, kicsit vissza kell tekinteni a 2006 előtti időszakra. A város akkor olyan adóság spirálba került és olyan működési gondokkal küszködött, amiket akkor még más megyei jogú városok nem ismertek. Ebből következően sorra zártak be óvodákat, iskolákat. Hiszen a város működésének több mint 40%-át adja az intézmények működése. Ebből következően szembesültünk 2006-ban azzal, hogy pont egy iskolabezárás miatt levált egy városrész, Somoskőújfalu, s ezzel több mint 2500 lelket vesztett a város. Egy ilyen várost örököltünk 2006-ban. Ennek értelmében 4 évet végigcsináltunk úgy, hogy nem mélyült tovább az adóság, meg tudtuk állítani, és minden egyes költségvetési zárszámadásban azt tudjuk kimutatni, hogy stabil gazdálkodást folytatunk. Ezek a tiszta számok.

Ezek szerint a város nincs csődhelyzetben.


A féléves zárszámadásból kiolvasható és mindenki számára nyilvános, hogy stabil a gazdaság, tudtuk teljesíteni azt, amit előirányoztunk, vállaltunk, nem fenyeget semmiféle veszély.
A város stabilan működik, hiszen egyetlen egy intézményt nem zártunk be, mindegyik tovább működik.
A másik aspektus, amit figyelembe kell venni, hogy a kormányzat folyamatosan csökkentette az állami normatívákat éppen a legnagyobb ágazatunkban, a közoktatásban. Illetőleg benyomtak olyan programokat, mint az Út a munkához program a szociális ágazatban, amely rettentően költséges és csak látszólag tűnik nagyon jónak. Azt senki nem veszi figyelembe, hogy a 10%-on kívül, még az önkormányzatnak kell biztosítani az eszközöket, az oktatást, a munkavédelmet. Tehát egyik oldalról folyamatosan csökkent a támogatás, másrészt éppen a megyei jogú városok egyre több olyan feladatot kaptak, amihez fedezetet nem biztosított a kormány.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége készített egy kimutatást, amelyből az a megdöbbentő adat derül ki, hogy a négy év alatt 800 új feladatot kaptak a megyei jogú városok és ennek a nagy részéhez nem rendeltek forrást. Jó példa ez arra, hogy az önkormányzatokat hogyan véreztették ki teljesen.

 

Székiné

 

Másik példa, hogy egy óvodás kisgyermek nevelési költségeinek 70%-át már az adófizetők pénzéből fizetjük, csak 30%-ot ad hozzá az állam. Óriási eredmény tehát, hogy meg tudtuk tartani az összes intézményt és a város működése is biztosított. Azt tartottuk szem előtt, hogy a szolgáltatást igénybe vevő, a gyermek, ne érezzen semmit abból, mi folyik körülötte. Ő ugyanabba az iskolába járhasson, jól felkészült tanárokkal legyen körülvéve. Mi a vezetésen húztunk, azáltal, hogy integráltuk az alapfokú intézményeket. Így a béreken tudtunk spórolni. Rákényszerültünk arra is, éltünk azzal a lehetőséggel, amit a kormány adott, hogy nagyon magasra emeltük az óvodai, iskolai csoportok létszámát. Ez pedig szakmailag nagyon nem jó, de nem volt más választásunk.
Úgy vettük át a város irányítását, hogy elődeink felhámozási pénzeket forgattak át működési pénzekbe, annyira nem volt forrás az önkormányzatnál. Ez öngyilkosság, mert ez azt jelenti, hogy az önkormányzat nem tud fejleszteni és felemészti önmagát. Mi nem kényszerültünk arra, hogy fejlesztési pénzeket működésre átcsoportosítsunk. Sőt, tudtuk növelni a fejlesztési forrásainkat - igaz bankhitelből. Nem vállaltuk a kötvénykibocsátást, hiszen mi hosszú távon gondolkodunk, nem akartuk saját magunkat nehéz helyzetbe hozni, akár 10 év múlva is. Ezért vettünk fel rövidtávú fejlesztési hiteleket, hogy a nagyobb ívű fejlesztéseket tudjuk finanszírozni és a fejlesztést is tudtuk növelni.
Ami kritika szokott minket érni ebben a tekintetben, az az, hogy a számokat nézve nem használtunk föl minden fejlesztési forrást. Beterveztük a költségvetésbe, de nem használtuk föl abban az évben. Ezek jórészt pályázati önerők. Ebből is látszik a pályázati rendszer elhibázott volta Magyarországon, hiszen sokszor kell két-három évet várni a pozitív döntés után az első kapavágás megkezdéséig.
A városközpont funkcióbővítő beruházására is elkülönítettük már a forrást, a döntés 2008 végén megszületett, és még mindig nincs megkötve a támogatási szerződés. Ez pedig nem a mi késlekedésünk, ez rendszerhiba. Miskolc kormánypárti vezetésű volt és ott is hasonló a helyzet, mint Salgótarjánban.

 

Ez az Európai Uniós előírások miatt van így?

Nem igaz, amikor azt mondják, hogy ez Uniós előírás. Ez nem igaz. Az unió nem vár tőlünk ilyesmit. Ez a mi lassú, magyar bürokráciánk.

Nagyon nagy eredmény, hogy bejegyeztek a Geopark hálózatba. Ez is egy hosszú folyamat. Elindult már az előző ciklusban. Senki nem hitt benne, sokan még most sem hisznek, mert nem néznek utána, hogy ez micsoda. Nem csak a geológiáról szól, ez egy térségfejlesztési koncepció. Erre felfűzhetjük fejlesztéseinket, át fogja hatni turisztikai elképzeléseinket, mondhatni egész mivoltunkat: gasztronómia, kultúra és hagyományőrzés, ami ezen keresztül eljuthat a világ számos pontjára és megismerhetik a helyi fiatalok is. A Geoparkkal közvetve és közvetlenül is munkahelyet teremtünk.

Mi nemcsak beszélünk a gettósodásról, hanem megalkottuk és megvalósítottuk a lakáskoncepciót: lebontottuk a kolóniákat, a Zagyvarakodót, a Hősök útját, már bontjuk a Bajcsi-Zsilinszky úton lévő, emberi lakhatásra alkalmatlan ingatlanokat. Szépítjük, élhetővé tesszük Salgótarjánt.

Milyen fejlesztések várhatók?

Fontos az, hogy visszahozzuk a fiatalokat. Ezt nem csak a munkahelyekkel lehet, hanem más szükségletek is mutatkoznak ebben az irányban. Ezért is az első fejlesztés az Apolló mozi ifjúsági centrummá történő alakítása.

 

salgotarjan1ĂĽtem

 

Meg kell tartani a fiatalokat és kulturált szórakozási lehetőséget kell biztosítani számukra. Ezért is kaptunk kritikát az MSZP részéről, hogy miért ezzel kell kezdeni. Azért, mert az egyik legfontosabb, hogy az itt élőknek az identitását erősítsük, mert Salgótarjánban nem alakult ki a lokálpatriotizmus. Ezt próbáljuk meg felépítetni és lerombolni azt a közkeletű álláspontot, hogy Salgótarjánban nincs semmi lehetőség.
Olyan programokat szervezünk, hogy kihozzuk az embereket a városrészek tereire. Ezrét fontos, hogy Adventkor együtt gyújtjuk meg a gyertyákat, hogy karácsonyfát állítunk minden városrészben, hogy gondoskodunk díszkivilágításról. Újra indítottuk a Salgó Rallye-t. Sokat áldozunk a rendezvényekre. Az ellenzék a közgyűlésben számtalanszor bizonyítani akarta, hogy erőn felül költünk nem kötelező feladatokra. Igen. Messze erőn felül, az adófizetők pénzéből költünk kultúrára és sportra. Ez tudatos. Mert az embereknél először a komfortérzetet kell kialakítani. A kultúrát nekünk szinte a nulláról kellett felépíteni. Ez is egy óriási eredmény. Hiszen a szimfonikus zenekart annyira meg tudtuk támogatni, hogy most egy 7 előadásos bérletes sorozatot tudtak indítani.
Tarjánon mindig is voltak klisék. Betonváros, kismoszkva, Győzike mind negatív arculatot adott a városnak. Azért küzdünk, hogy ez az arculat más legyen. Ha azt mondják valahol „Salgótarján", akkor pozitívum jusson az emberek eszébe. Mondjuk a Bányamúzeum, ami Közép-Európában egyedülálló. Vinni kell a hírét ennek a városnak, beszélni kell arról, hogy itt milyen értékek vannak.
Haza kell hozni a gyerekeket, ha elmennek tanulni. Fontos, hogy elmenjen tanulni, de az is fontos, hogy jöjjön haza. Ezért is finanszírozzuk évi 30 millióval a főiskolát, hogy tudjon működni. Legalább azok a fiatalok ne menjenek el, akiknek gazdasági érdeklődésük van.

Milyen fejlesztések várhatók még?

Új városközpontot alakítunk ki a piac környezetében. Új piac épület, mellette egy bevásárló központ épül és visszakerül ide a helyi járati autóbusz pályaudvar. Mindez teljesen önkormányzati területen.

 

salgotarjan2utempiac

Az autóbusz pályaudvar elvitelével nagy bűnt követett el az előző vezetés. Naponta 200 km-t mennek a buszok üresjáratban. Tessék kiszámolni, hogy ez micsoda veszteség. Az emberek közben arra panaszkodnak, hogy nem érik el a piacot.

Ugyanilyen fontos a szociális rehabilitáció, ami szintén előkészítve várja, hogy eldördüljön a startpisztoly. Ez az Acélgyár rehabilitációja, benne a Petőfi tagiskola felújítása, a „kolduspaloták" külső homlokzatának rendbetétele.

 

Városfejlesztési koncepció része a Tóstrand fejlesztése. Milyen változások lehetnek itt?

A Tóstrand 7 milliárdos fejlesztés. Hosszútávon és stratégiában gondolkodunk. Az északi városrészben a turisztikai fejlesztésé a főszerep. Itt egy egészségcentrum jön majd létre. Úgynevezett virtuális egészségmegőrzés, ahol a hangtechnika, a fény egyaránt szerepet kap a megelőzésben és a gyógyításban. A kórházzal együttműködve akár a plasztikai sebészet utáni rehabilitáció is működhetne. Természetesen a strand is megújulna, hiszen ez az ország legszebb helyén fekvő strandja. Vétek így hagyni. Helyet kapna egy városi uszoda, a tónak a csónakázó tóvá történő átalakítása és vízi színpad.

salgotarjan2utemtostrand

 

A városi tanuszoda megszűnne?

 

 


Nem tudnánk fenntartani. Tanuszodaként ott van a Gagarin iskolában lévő uszoda. Ez a beruházás kiváltaná az uszoda szerepét. Komolyabb lenne, több igényt kielégítene és könnyebb lenne a fenntarthatósága. Hiszen szálloda is épül a területen, s az így kiépített komplexum a szabadidő aktív eltöltésére is alkalmas lesz. Meg tudjuk állítani a Szlovákia felé utazókat akár télen is.
A terület természetesen önkormányzati tulajdonban maradna. Érdeklődő beruházók már jelentkeztek.

Hallani a fogaskerekű felújításáról is...


Igen, szintén pályázati pénzből szeretnénk megújítani a fogaskerekűt. Magyarországon, egyedülálló módon csatlakoztunk egy olyan európai programhoz, amely Németország irányításával zajlik. Bányászvárosok társulásáról szólt a pályázat. Közösen adtunk be pályázatot, a bányászmúlt idegenforgalmi hasznosítására. Ehhez kapcsolódik már a Bányarém fesztivál is.
2011-ig el kell készülnie a kisfőtéren egy úgynevezett bányagödörnek: plexi lap alatt lesz egy vájat, ahol dolgozik egy vájár, fölötte eljárhatunk és láthatja mindenki, hogyan dolgoztak a vájárok. Ennek a programnak a másik része a régi kisvasútnak a Tatárároktól a Salgói várig, Salgóbányáig terjedő szakasznak a megújítása. Az emberek nagyon örülnek ezeknek a fejlesztéseknek, a megvalósíthatósági tanulmány és a kiviteli terv elkészült.
2012-ben szeretnénk a kivitelezésre is pályázni.

Mi a terv a Kálváriával?

A Kálváriát szeretnénk összekötni a szentkúti zarándokhellyel. Az idők során elfelejtődött, hogy ez egy Trianon-Kálvária. A barlang nagy Magyarországot ábrázolja. Tönkretették, benőtte a gaz. Mi rendbetettük, kipucoltuk, a megvalósíthatósági tanulmány készen van. Egy olyan zarándokútvonalba történő bekapcsolódási lehetősége van, ami Salgótarján idegenforgalmára kiemelkedő hatással lehet. A tervek szerint lesz egy vendéglátóegység, illetve egy olyan játszótér, ami Eresztvényben is van. A helyiek is kényelmesen használhatják és pihenhetnek majd ott.

Fejlődik-e tovább az ipari park? Segít-e az ipari park fejlesztésében hogy országgyűlési képviselő is lett?

Természetesen. Egészen más a tárgyalási pozíció, más lett a kapcsolatrendszer.
Az a tervünk, hogy az ipari parkot dél felé fejlesszük. Forrásra van szükség, hogy területeket lehessen vásárolni.
Mi tudásalapú iparban gondolkodunk. Már nem az az ipar, mint a 60-as években volt.
Viszont az is kell, hogy teljesen más makrogazdasági környezet legyen Magyarországon. Nem szabad megengedni, hogy elmenjenek a cégek Szlovákiába, Romániába és még távolabb. Jelenleg az figyelhető meg, hogy már meglévő cégek viszik el a leányvállalataikat, ezt a folyamatot meg kell állítani.

Mennyire szolgálja a város érdekeit, ha a városnak ugyanolyan vezetése van, mint az adott kormányzat?

Csak ez szolgálja. Én azt gondolom, hogy ellenzékben nagyon nehéz, volt négy évünk sajnos ezt megtapasztalni. Nem lett Jakubi, Katalin út fejlesztés Salgótarjánban, de a Bercsényi, Teraszos, Görbe út sem, hiszen Dóra Ottó, aki kormánydelegáltként ült a Fejlesztési Tanácsban vélhetően politikai okokból nem támogatta pályázatainkat, saját párttársai pedig csatlakoztak hozzá. Forrás volt, tervek voltak. Ezzel szemben most a Teraszos, Görbe úttal kampányol az MSZP.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy ez egy élhető város lehessen?


Ezek a fejlesztések 5 éven belül megvalósulnak. Körülbelül 10 év kell hozzá, hogy ezek gyümölcsei beérjenek. Ha a pályázati rendszerben nem lesz változás, akkor félek, több.
Véleményem szerint Budapest külső agglomerációjához fogunk tartozni. Ha elkészül a 21-es út négysávosítása és villamosítják végre a vasutat, akkor tényleg elérjük 1 órán belül Budapestet. A befektetőknek ez a legfontosabb.

Mi az, amire a legbüszkébb az elmúlt 4 év során?


Az, hogy itt lehettem és szolgálhattam. Nagyon nehéz bármit is kiemelni, hiszen minden egy egységes stratégia része, s nem a kövekben van a lényeg. De ha mégis muszáj egy valamit mondanom, akkor talán az, hogy minden Advent vasárnap együtt lehettünk a családokkal és a gyerekekkel a Főtéren, és közösen imádkozhattunk.

 

Forrás: Nógrád24.hu

 

2010-09-29

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite