2018. szeptember 21., péntek - Máté
Keresés a tartalomban
ItthonMindenkinek fizetnie kell!

Mindenkinek fizetnie kell!


Az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján, pénteken az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény elfogadásával úgy döntött: mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.

zseb


Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be - az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, novemberben azt mondta, "nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket. A kárpótlás a legjobb példa, hiszen ha európai jogi fórumokon egy kárpótlási perben veszít a magyar állam, akkor ezt, az 1990 előtti időkért, csak különadóból lehet teljesíteni - fejtette ki. Az ellenzék viszont azt hozta fel, hogy a rendelkezés alapján akkor is az embereknek kell fizetniük, ha az európai uniós bíróság az Orbán-kormány ágazati különadókat bevezető intézkedéseit jogellenesek minősíti.


Az új alaptörvény részét képező átmeneti törvény elfogadásával a parlament alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.


Az összevonásról sarkalatos törvény - az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény - rendelkezhetne. Az előbbiről ugyancsak pénteken döntött a Ház, ám az nem tartalmaz ilyen passzust. A fideszes Rogán Antal a parlamentben azt hangoztatta, hogy a kormánytöbbségnek nincs szándéka az összevonásra Simor András hivatali ideje alatt, s ha lett volna, a jegybanktörvényben dönthetett volna így.


Az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét egyébként az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolta, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése".

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

 

2011-12-30

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite