2018. szeptember 21., péntek - Máté
Keresés a tartalomban
NagyvilágNavracsics a The Wall Street Journalben ír az új alaptörvényről

Navracsics a The Wall Street Journalben ír az új alaptörvényről


Navracsics Tibor01Az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét, valamint a magyar nép alapvető értékeit - írta a miniszterelnök-helyettes.


Magyarország lett az utolsó volt kommunista ország, amely megszabadult közelmúltjának kísértetétől és saját szövegezésű alaptörvényt fogadott el - írta Navracsics Tibor a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilapban. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét és a magyar nép alapvető értékeit. Az alaptörvény egyúttal felülvizsgálja és korszerűsíti azt a jogi keretet, amelyet a kommunisták alatt fogadtak el 1949-ben. Az 1989-es módosítások ellenére az eredeti szöveg sok helyen a mai napig fennmaradt.


Az új alkotmány tartalmával és az elfogadásának körülményeivel kapcsolatos bírálatokat sorra véve Navracsics Tibor alaptalannak nevezte azt az állítást, miszerint az alkotmányt sietve fogadták el, rámutatva, hogy az új alaptörvény 1989 óta célja a magyar kormányoknak, és hogy erről a vita 20 éve tart. A jelenlegi kormány már a 2010 áprilisi kampány idején megfogadta, hogy új alkotmányt fog elfogadni és az erről folytatott hivatalos konzultációk nem sokkal a választások után, tavaly júniusban megkezdődtek. Valamennyi magyar ellenzéki párt, számos szakértő és civil szervezet meghívást kapott a részvételre. A miniszterelnök-helyettes szerint a többség élt ezzel, és felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a munkához. Ennek során a kormány egy példátlan, nyilvános konzultáció keretében, 8 millió választóhoz küldött szét kérdőíveket, s a több mint egymillió választ belefoglalták a szövegezés folyamatába.


Navracsics hangsúlyozta: a magyar alkotmány megőrzi a törvényhozási, a kormányzati és a bírósági hatalmi ág közötti klasszikus megosztást, s fenntartja a parlamenti demokráciát és a jogállamiságot. Az új alaptörvény egyben nagyon szükséges egyszerűsítéseket vezet be, például négyről egyre csökkenti az ombudsmanok számát, és megszünteti a legfelső bíróság és az alkotmánybíróság szerepkörei közötti átfedéseket. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság az a törvényszék lesz, amelyhez az állampolgárok végső esetben folyamodhatnak és nem lesz többé joga, hogy adó- és költségvetési kérdésekben ítélkezzen, ami jogosan a választott parlament hatásköre marad.


Navracsics írásában rámutatott, hogy a kereszténységre és Szent Koronára való hivatkozás nem diszkriminatív jellegű, ahogy azt néhányan állítják, hanem pusztán annak elismerése, milyen fontos szerepe volt a kereszténységnek a magyar történelemben. Az effajta hivatkozás nem szokatlan az európai alkotmányokban és nem gátolja más vallások gyakorlásának szabadságát. Az új alkotmány valójában a magyar állampolgárok vallási, kulturális és vallási sokszínűségét ünnepli és védelmezi. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy az alkotmány teljes egészében magában foglalja az EU Alapvető Emberi Jogok Chartáját, így deklarálva az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz való jogot, a személyi biztonságot és a magántulajdon védelmét.


Az új magyar alkotmány teljes összhangban áll az európai hagyományokkal, megerősíti Magyarország elkötelezettségét az egyéni szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett és megőrzi a magyar parlamenti hagyományokat és állami intézményeket. Ami a legfontosabb: az alkotmány lezárja az elmúlt 20 évet és magába foglalja az 1989-90-es politikai átmenet értékeit - összegezte írását Narvracsics Tibor.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

2011-04-19

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite