2018. november 18., - Jenő
Keresés a tartalomban
NagyvilágOBT: csak átmeneti az Országos Bírói Tanács megfigyelői státusa

OBT: csak átmeneti az Országos Bírói Tanács megfigyelői státusa az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában


Csak ideiglenes az Országos Bírói Tanács (OBT) megfigyelői státusa az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában, a szükséges hazai jogszabályváltozások után a rendes tagság kérdése újra napirendre kerül - közölte az OBT elnöke az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy az uniós szervezet napokban Dublinban tartott közgyűlésén megfigyelői minőségben vette fel tagjai közé az OBT-t.

bíróság

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, egyik alapító tagja volt a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A magyar bírósági igazgatás átalakítása nyomán tavaly év végén szűnt meg az 1997-ben létrehozott OIT, és idén év elején létrejött a bírósági igazgatás központi, országos szerveként a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH), majd március 24-én megtartotta alakuló ülését az igazgatást ellenőrző, illetve segítő 15 bíró tagból álló választott testület, az OBT.

Tománé Szabó Rita, az OBT elnöke, aki az uniós szerv közgyűlésén a magyar küldöttséget vezette, az MTI érdeklődésére hazaérkezése után azt közölte: március 28-án Budapesten személyes megbeszélést folytatott az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának elnökével, Miguel Carmonával, továbbá a hálózat két másik munkatársával. A megbeszélésen részt vett az OBT egyik tagja és az OBH egyik munkatársa is.

Az uniós szervezet képviselőivel a tagfelvétel technikai kérdéseiről konzultáltak, és ismertették az OBT igazgatás-felügyeleti jogkörét, illetve függetlenségét az OBH-tól és annak elnökétől, továbbá tájékoztatták a hálózat képviselőit, hogy az OBT jogköreinek bővítése várható, és bemutatták az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot. Az OBT-nek arról nem volt pontos információja, hogy a törvénymódosítást az Országgyűlés mikor fogadja el, erre a mai napig nem került sor - fűzte hozzá az OBT elnöke.

Tománé Szabó Rita közölte: az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának közgyűlésén a magyar delegáció úgy ítélte meg, hogy amíg véglegesen ki nem alakul az OBT jogkörével kapcsolatos magyar törvényi szabályozás, addig szerencsésebb megfigyelőként csatlakozni a hálózat munkájához, figyelemmel arra is, hogy a tagi és a megfigyelői státus között - az érdemi szakmai munkát illetően - semmifajta különbség nincs.

Az OBT a május 9-11-ei közgyűlésen való részvételével bekapcsolódott az érdemi munkába, ezzel biztosítva Magyarország folyamatos jelenlétét az uniós szervezetben - hangsúlyozta Tománé Szabó Rita.

"Megfigyelői státusunk ideiglenes és átmeneti, a jogszabályváltozásokat követően a tagság kérdése újra tárgyalásra kerül, és amint azt a hálózat is kinyilvánította, számít az OBT - így Magyarország - részvételére, folyamatos munkájára" - fűzte hozzá az OBT elnöke.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata a dublini közgyűlés csütörtöki ülésnapján egyhangú szavazással támogatta az OBT megfigyelői státusban történő felvételét.

A hálózat brüsszeli irodája akkor közleményben tudatta, hogy Tománé Szabó Rita tájékoztatása szerint az OBT tisztában van az Európai Bizottság és több szakértő által felvetett aggályokkal, ezért a tagságra irányuló kérelmet megfigyelői jogállás iránti kérelemre módosítja. Hat hónap múlva az OBT a helyzet további vizsgálatát fogja kérni az uniós szervezettől annak érdekében, hogy elnyerhesse a teljes jogú tagságot. A hálózat közgyűlése nagyra értékelte az OBT együttműködési készségét, és jóváhagyta a megfigyelői státusra irányuló kérelmet, a fél év múlva esedékes felülvizsgálatra vonatkozó feltétellel együtt. Az OBT azzal, hogy megfigyelőként csatlakozik az európai hálózathoz, minden korlátozás nélkül hozzáférhet az ott felhalmozott ismeretekhez, részt vehet a bevált gyakorlatok hálózaton belüli cserefolyamatában.

A parlament honlapján olvasható a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítását célzó, március 16-án benyújtott kormányjavaslat. A javaslatot március 27-én, egy nappal az uniós szervezet és az OBT képviselői közti budapesti megbeszélés előtt kezdte el tárgyalni a parlament. A kormányjavaslat célja az általános indoklás szerint többek között az, hogy erősítse az OBT-nek az OBH elnöke feletti ellenőrzési jogosítványait, bizonyos hatásköröket átadjon a tanácsnak, például egyetértési jogot biztosítson egyes esetekben kinevezéseknél. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár parlamenti felszólalásában többek között azzal is érvelt, hogy az OBT függetlenségét erősíti azok körének bővítése, akik tanácskozási jogkörrel részt vesznek a tanácsülésen, így például a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint az OBT vezetője által meghívott civil szervezetek képviselői.

A kormányjavaslathoz egyéni képviselői módosító indítványt nyújtott be többek között Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, akinek a javaslata szerint az OBH elnöke nem választható újra. Az indítvány hivatkozik az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság kifogásaira.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az OBH elnökét kétharmados többséggel kilenc évre választja a parlament, és ha utódját nem sikerül megválasztani, az OBH elnöke megbízatási idejének letelte után is gyakorolhatja jogköreit, mindaddig, amíg új elnököt nem választ az Országgyűlés.

Forrás: MTI/ HÍR PORT24

 

 

2012-05-13

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite