2018. szeptember 24., hétfő - Gellért
Keresés a tartalomban
Zöld zónaÖkológiai katasztrófa fenyeget a Mexikói-öbölben

Ökológiai katasztrófa fenyeget a Mexikói-öbölben


olajfolt2A tengeri élővilág több száz faját, valamint a louisianai partvidékhez közeli szigeteken és a mocsárvidéken fészkelő vándormadarakat, pelikánokat és vidrákat fenyegeti leginkább a Mexikói-öbölben fúrótorony-robbanás miatt keletkezett olajszennyezés, amelynek nyúlványai csütörtökön elérték az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississipi folyó deltáját.


Amerikai környezetvédelmi szakértők nem zárják ki, hogy a szennyezés okozta környezeti károk súlyosabbak lehetnek még az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es alaszkai katasztrófája okozta pusztulásnál is. James Opaluch, a Rhode Island-i Egyetem környezetgazdálkodási professzora szerint a szennyezés súlyossága alapvetően attól függ majd, hogy mennyi olaj éri el a partvidéket.


Opaluch az MSNBC hírtelevízióhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a jelenlegi helyzet leginkább a Pemex mexikói állami olajtársaság Ixtoc-I olajfúrótornyának 1979. június 3-án történt felrobbanásához hasonlít. A tengeri olajkitörést végül 1980 márciusában sikerült megfékezni. A kiömlött kőolaj mennyisége mintegy 530 millió liter volt (az Exxon Valdez esetében 41 millió liter folyt ki). Az Ixtoc balesetekor azonban az olaj hosszú ideig a tengerben maradt, s csak egy kis része érte el a texasi partokat, így a károk messze alatta maradtak az Exxon Valdez által okozott pusztításnak.


1989-ben az olajszennyeződés több, mint 1900 kilométeren terült szét Alaszak partjainál, több százezer madár és tengeri élőlény pusztulását okozva. A terület megtisztítása és rehabilitálása több mint 2 milliárd dollárba került. Opaluch professzor úgy véli, hogy a legkedvezőbb eshetőség jelenleg az, ha az olaj túlnyomórészt most is a tengerben marad, a legsúlyosabb következményekkel pedig akkor kell számolni, ha a szennyezés a mocsaraknál éri el a partvidéket.


Az amerikai kormány közlése szerint naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj ömlik a vízbe a tengerszint alatt mintegy két kilométerre található kútból. Akár 90 napba is beletelhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Ebben az esetben 72 millió liter olaj szennyezheti a természetet.


Mike Miller, a fúrótornyok oltására szakosodott kanadai Safety Boss igazgatója a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzet talán csak az 1991-es kuvaiti olajtüzek által okozott katasztrófához fogható.


A Greenpeace képviselői jelezték, hogy a veszélyeztetett kékuszonyú tonhal ivadékai éppen mostanában kelnek ki, s közeleg a tengeri teknősök párzási időszaka is. A terjedő olajfolt a világ egyik leggazdagabb tengeri élővilágát fenyegeti. Az amerikai hatóságok az olajszennyezés miatt a veszélyeztetett területeken még a szezon előtt engedélyt adtak a garnéla kifogására.


Nils Warock, a Kaliforniai Egyetem környezetvédelmi szakértője rámutatott, hogy az olajtól a madarak tollazata összecsomósodik, és így nem szigetel többé. A bőrön az olaj égési sérüléseket okozhat. A tollászkodó állatok emellett óhatatlanul olajat nyelnek, ami miatt vérszegénység, vérzékenység és több egyéb betegség fejlődhet ki. A fenyegetett természetvédelmi területeken mintegy 34 ezer madár fészkel, egyebek között sirályok, pelikánok, rózsás kanalasgémek, kék gémek, nemes kócsagok és csérek.

2010-04-30

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite