2018. november 13., kedd - Szilvia
Keresés a tartalomban
ItthonOrbán: az EU kacérkodik, de még nem lépték át a Rubicont

Orbán: az EU kacérkodik, de még nem lépték át a Rubicont


Orbán Viktor szerint a sajtóban megjelent nevekhez képest várhatóan semmilyen meglepetés nem lesz az államfőjelölt személyével kapcsolatban. A miniszterelnök beszélt a tranzakciós adóról is, valamint elmondta, zsarolásnak tartaná, ha az EU politikai feltételeket támasztana az IMF-megállapodás ügyében Magyarországgal szemben.

ov0113

A miniszterelnök, a Fidesz elnöke ezt pénteken mondta az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy a jelölt személyéről szóló döntés meglepetés lesz-e azokhoz a nevekhez képest, amelyek napok óta forognak a sajtóban. "Ha egy fogadóirodán kellene most téteket megtennem, azt mondanám, semmilyen meglepetés sem lesz" - válaszolta Orbán Viktor.

A kormányfő közölte, pénteken ülést tart a Fidesz elnöksége az államfőjelöléssel összefüggésben, hétfőn pedig tanácskozik a kormánypárti frakciószövetség is. A korábbi bejelentések szerint utóbbi ülésen tesz majd előterjesztést Orbán Viktor az új köztársasági elnök személyére. A parlamenti jelölést ezt követően a képviselők teszik majd meg.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy jelenleg több lehetséges jelölt neve is forog, a pártelnök-miniszterelnök azt felelte: "nem forog egy sem, mert még semmilyen előterjesztés nem született, ma még beszélgetések és egyeztetések zajlanak". Kifejtette, olyan köztársasági elnökre van szükség, aki biztonságot ad, nyugalmat áraszt, mivel nehéz időszak előtt áll Európa. Orbán Viktor az interjúban szólt a múlt hét hétfőjén lemondott államfőről, Schmitt Pálról is, akit magabiztos, nyitott, sikeres embernek nevezett. Arra, hogy számít-e vitára a frakcióban, azt közölte: "mindig volt eddig" vita.

Be lehetne vezetni a tranzakciós adót

A kormányfő beszélt arról is, hogy a tranzakciós adóról még nincs döntés, "attól nagyon messze vagyunk". Jelezte továbbá, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség - folytatta a kormányfő -, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába. "2013-ban nagy valószínűséggel ez megjelenik majd", de erről a parlamentnek kell döntenie, mert adókat nem a kabinet vet ki, hanem az Országgyűlés - közölte.

Az esetleges pénzügyi tranzakciós adó mértéke legfeljebb egy ezrelék lehetne - mondta Orbán Viktor, aki ezért azt üzente a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy emiatt "egy percig se fájjon a fejük". A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, legalábbis az MTI e témában feltett kérdéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán azt válaszolta, hogy a kabinet döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni. Az origo.hu szerdai írása szerint a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány.

Létre fog jönni egy agrárbank

A pénteki rádióinterjúban a miniszterelnök beszélt arról is, hogy belátható időn belül létrejön a kormány részvételével egy agrárbank, amely mezőgazdasági tevékenységekhez nyújt majd hitelt. A pénzintézet dolga az lesz, hogy a már létező hitelek mellé új, könnyebb feltételekkel elérhető kölcsönöket biztosítson az agráriumnak - részletezte, megjegyezve, hogy "a másik irány, ami felé el kellene mozdulnunk, a kertészet".

Az állami földek bérbeadásával kapcsolatos vitára kitérve azt mondta: nem földosztásról van szó, az ugyanis lehetetlen, mert az állami politika lényege jelenleg az, hogy nem adnak el termőföldet. Véleménye szerint "ahol föld van és pályázat és bérlet, ott mindig van vita", vagyis a vita nélküli földbérbeadás illúzió.

A politikai feltételek támasztása zsarolás lenne

Zsarolásnak tartaná a miniszterelnök, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás ügyében Magyarországgal szemben. Orbán Viktor azt mondta, az IMF-nek nincs olyan feltétele, amely ne pénzügyi jellegű lenne.

Az EU viszont "kacérkodik azzal a gondolattal" - bár szerinte "még nem lépték át a Rubicont" -, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben - fejtette ki véleményét a kormányfő. Hozzátette, hogy ha az EU ilyen döntést hozna, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítania nemcsak Magyarországnak, hanem a többi uniós tagállamnak is. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az európai uniós integráció jellege teljesen megváltozott, a közösség tagállamai pedig kiszolgáltatottá válnak.

Politikai feltételeket támasztani ugyanis - például az igazságszolgáltatás ügyében - egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lenne, hogy amikor Magyarország - mint a valutaalap tagja - a szervezethez fordul egy elővigyázatossági hitelért, akkor az országnak ezt az igényét ne kizárólag gazdasági alapon, hanem politikai feltételek szerint bírálják el. "Ez azt jelentené, hogy akár az IMF, akár az unió túlterjeszkedik a saját hatáskörén. Ez olyan mértékű beavatkozás volna egy nemzet életébe, amit az unióban soha senki nem fogadhatna el" - jelentette ki.

Orbán Viktor felsorolta, hogy az elmúlt időszakban hitelt kapott az IMF-től például Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország. Szerinte ez egy olyan lista, amely megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.

Megerősítette, hogy április 23-án, hétfőn a tervek szerint találkozik majd José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, ugyanis Brüsszelbe utazik egy előadást tartani, és ha Brüsszelben jár - mint mondta -, mindig találkozik a bizottsági elnökkel. Arra a felvetésre, hogy nyilván szóba kerülnek majd a vitás ügyek is, közölte, "eddig mindig szóba kerültek".

"Brüsszel nem Moszkva"

A miniszterelnök szerint mára egyébként tisztázódtak az ügyek, látszik, hogy miben értenek egyet az unióval, és miben nem. Az utolsó esemény az volt, amikor a magyar kabinet elküldte az álláspontját a még nyitott kérdésekben az EU-hoz, a közösség pedig várhatóan napokon belül kialakítja saját véleményét. "Sokkal több kérdést oldottunk meg, mint amennyi vitás kérdés fennmaradt" - mutatott rá, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha maradt véleménykülönbség, ha az EU úgy gondolja, hogy továbbra is van vitája Magyarországgal, akkor "meg fogjuk mérni az érvek súlyát majd az európai bíróság előtt". "Brüsszel nem Moszkva": az lehetetlen, hogy egy vitás ügyben a két összekülönböző fél közül az egyik döntsön - magyarázta.

Magyarországnak ki kell törnie az adósságcsapdából, ám ebben sokan ellenérdekeltek, például bankárok, bürokraták és nagy cégek, amelyek jó üzletet remélnek - összegezte véleményét Orbán Viktor.

Orbánt felháborította Baráth Zsolt felszólalása

A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy felháborította Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti, a tiszaeszlári vérvádat felidéző parlamenti felszólalása. Orbán azt mondta: egy rendkívül érzékeny kérdésről szól. A magyar alkotmány az emberi méltóságot sérthetetlennek minősíti, ebből pedig az következik, hogy az államnak kötelessége minden közösséget megvédeni, amellyel szemben uszítanak, vagy amellyel szemben "méltatlan bánásmódot helyeznek kilátásba". "Meg is fogjuk védeni, ideértve a zsidó közösséget is a többiek mellé" - erősítette meg.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával való találkozójára utalva ugyanakkor kifejtette azt is: hiába van egy ilyen alkotmányos szabály, ezek a közösségek igényt tartanak arra - "dacára annak, hogy egyébként biztonságban vannak", ám a történelmi tapasztalatok is rendkívül fájdalmasak -, hogy amikor valamilyen atrocitás éri őket, a kormányzat adjon jelzéseket, hogy ezt nem fogadja el. Közölte, ő és kormánya ezt mindig meg is teszi.

Orbán Viktor szerdán fogadta hivatalában Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját, ahol a miniszterelnök ismét határozottan elítélte Baráth Zsolt jobbikos képviselő előző héten, az Országgyűlésben tett szélsőséges kijelentését, majd világossá tette, a kormány minden kisebbségnek garantálja, hogy biztonságban élhet - közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője akkor az MTI-vel. A megbeszélésről a hitközség is közleményben számolt be, amelyben kifejtették: Köves Slomó az "egyértelmű határvonalak meghúzására" figyelmeztetett, továbbá arra is, hogy a szimbolikus értékű szavakat tetteknek kell követniük.

A jobbikos Baráth Zsolt múlt kedden, napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A tiszaeszlári vérvád, amellyel 130 évvel ezelőtt helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hivatkozása.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

 

2012-04-13

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite