2018. szeptember 22., szombat - Móric
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyePRRS - mentesítés Nógrád megyében

A Nébih tájékoztatja a megyei szakembereket a sertések PRRS-mentesítéséről


A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden szakmai értekezleten számol be a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságán dolgozó szakembereknek a sertések PRRS-mentesítéssel kapcsolatos feladatokról - közölte a Nébih hétfőn az MTI érdeklődésére.

baktérium

Ezt követően a hatósági állatorvosok tájékoztatni fogják az illetékességi területükön működő sertéstartókat a további teendőkről.

Kardeván Endre vidékfejlesztési államtitkár a múlt héten Moszkvában az MTI-nek elmondta, hogy az idén hét magyarországi megyében végzik el a sertésállomány mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától (PRRS).

A mentesítés gyakorlatilag elindult - tette hozzá az államtitkár, aki oroszországi látogatásán nyilatkozott az MTI-nek.

A Nébih hozzátette, hogy a Kardeván Endre országos főállatorvos által létrehozott Nemzeti Mentesítési Bizottság eddig is számos egyeztetést tartott sertéstenyésztő vállalkozások képviselőivel, amelyeket tovább folytatnak, beleértve a sertéstenyésztőket tömörítő érdekvédelmi szervezeteket is.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. Csak a házisertéseket és vaddisznókat fertőzi meg a vírus, az emberre veszélytelen.

A betegséget elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. Európában először Németországban is Hollandiában jelent meg 3 évvel később.

A betegségnek többféle fázisa lehetséges - mondta a helyettes államtitkár. Amennyiben egy, a PRRS-től mentes állományba bekerül a vírus, akkor a kocáknál vetélést és koraellést okozhat. De a betegség következménye lehet fejlődési rendellenesség is. Ha egy fertőzött állományba kerül a vírus, akkor enyhébb tüneteket okoz és nem okoz annyi vetélést, mint a vírustól mentes jószágok esetében, viszont csökken az elléseknél a malacszám és romlik a malacok növekedési képessége, gyarapodása. Emellett a hízóállományokban okozhat a vírus jelenléte légzőszervi tüneteket is, például köhögést.

A betegség kártétele jelenős, a gazdasági károk közé tartozik, hogy a beteg állatok több takarmányt fogyasztanak, és csökken a választott malacok száma is, drágul a tenyésztés.

A sertésállományok PRRS-től való mentességét több módon lehet elérni, például az alacsony fertőzöttségnél a teljes állatállomány cseréjével. Ezt hajtják végre Magyarországon azokban az alacsony fertőzöttségű megyékben, amelyekre a mostani pilot (próba) projekt vonatkozik. Vakcinázással a vírus terjedését lehet megakadályozni, és hosszabb idő alatt a mentességet elérni. Mód van a szelekciós mentesítésre is, ez a fertőzött kocák kivételét jelenti az állományból, de az eljárás nagyon lassú, ezért ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák.

A védekezés költségeiről Bognár Lajos konkrétumokat nem tudott mondani, de annyit megjegyzett, hogy mind a vakcinázás, mind az állománycsere, sőt a folyamatos ellenőrző vérvételek is sok pénzbe kerülnek. A hét megyére - ezek a VM tájékoztatása alapján: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye - kiterjedő próbaprojekt célkitűzése az, hogy még az idén lecseréljék az összes állatállományt, és ezek a megyék fertőzésmentesek legyenek, így akár 2015-ben a PRRS-től mentessé lehet azokat nyilvánítani.

A VM azt közölte: az elsők között az északkeleti, illetve keleti országrészben indult meg a mentesítés. Ezen a két területen a sertésállományok jelentős része mentes és a csekély számú fertőzött állomány állami támogatással történő lecserélésével 1-2 éven belül mentessé válhatnak.

Az állománycserére azért van lehetőség, mert ezeken a területeken alacsony a fertőzöttség. Így a kis létszámú állományokból általában 3-5 százalék, míg a nagyobbaknál 10 százalék körüli a fertőzöttség és ezeket az állatokat vágják le a vágóhidakon - közölte Bognár Lajos.

Forrás: MTI/ Nógrád24

 

 

2014-02-18

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite