2018. november 17., szombat - Hortenzia, Gergő
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeRendkívüli testületi ülést tartott ma Bátonyterenye Város Önkormányzata. A téma a kötvén

Rendkívüli testületi ülést tartott ma Bátonyterenye Város Önkormányzata. A téma a kötvénykibocsátás volt

20 évre bocsátott ki kötvényt a város 849milló Ft értékben. Két év türelmi időt kaptak, amikor csak a kamatokat kell törleszteni, majd a tőketörlesztés következik folyamatosan csökkenő mértékben. A város az OTP- banknál Euróban adósodott tovább. A visszafizetendő összeg meghaladja az 1milliárd 500 millió Ft-ot.

Bátonyterenye városháza


A vita során egyértelműen elhangzott, hogy az összeg csak fejlesztésre fordítható. Ám a város jelenlegi vezetése fejlesztés alatt érti az előző ciklusban fejlesztésre felvett hitelek visszafizetését, például a tanuszoda.


A FIDESZ frakció aggályait fejezte ki, hogy a pénz nem fejlesztése lesz fordítva, nem munkahelyteremtésre, nem termelésre így kétséges, hogy vissza tudja-e fizetni a város a pénzt.


Az új kormány terveit még nem ismerjük az önkormányzatok finanszírozásáról, így ez is kétségessé teszi a tranzakció kimenetelét.


Ugyanakkor elmondták, hogy etikátlannak tartják az önkormányzati választások előtt három hónappal ilyen horderejű döntést hozni, hiszen ezzel nehéz helyzetbe hozzák a következő városvezetést, bárki is legyen az.

 


Önkormányzati kötvénykibocsátás

Csodaszer, vagy lassan ölő méreg?


2007-ben minden korábbi mértéket meghaladóan megnőtt az önkormányzatok kötvénykibocsátása. A 2005-től egyre gyorsuló folyamat lényege az, hogy az önkormányzatok forráshiányos gazdálkodásukat ezzel a pénzszerzési módszerrel próbálják meg stabilizálni, jobb esetben dinamizálni.


A legnagyobb önkormányzati kötvénykibocsátás Szolnokon történt, itt 8,7 milliárd forintnyi értékpapírt értékesített a város. A visszafizetés 23 év múlva esedékes, a visszafizetendő - kamatokkal növelt összeg - 13 milliárd forint. Debrecen 2001-ben 2,5 milliárd forint értékű kötvényprogramot indított, célja egy infrastrukturális fejlesztési program finanszírozása volt. Kötvény kibocsátási kérdések foglalkoztatják - a teljesség igénye nélkül - Esztergomot, Harkányt, Baját, Veresegyházat, Kerepest, Mogyoródot, a Fejér Megyei Önkormányzatot és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot is.


A kötvénykibocsátás előnyei és hátrányai körül teljes az egyet nem értés, ahol jobboldali önkormányzat veszi fel, ott a baloldal ellenzi, ahol baloldali önkormányzat veszi fel, ott a jobboldal ellenzi azt.
A kötvénykibocsátás szükségességét hirdetők leggyakoribb érvei: az állam által megvont források pótlása, az uniós támogatások lehívásához szükséges önrész biztosítása, valamint a korábban felvett hitelek átstrukturálásnak lehetősége.


A kormány és az Állami Számvevőszék az önkormányzati kötvénykibocsátás egyre növekvő mértéke miatt félti a konvergencia-programot, ezért a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátásának korlátozását és igen erőteljes jogi szabályozását szorgalmazza. Ennek oka az, hogy a konvergencia-program a megszorító intézkedésekkel a lakossági fogyasztásokat mérsékli, és igyekszik visszafogni az önkormányzatok büdzséjét, ugyanakkor a kötvénykibocsátással ki lehet siklani az állami szigor alól. Az ÁSZ különösen veszélyesnek tartja a kötvénykibocsátásból származó önkormányzati eladósodás meredek emelkedését: míg 2005-ben 5 milliárd forintért bocsátottak ki kötvényt az önkormányzatok, addig 2006-ban már 22 milliárd forintért, 2007-ben a kibocsátások összértéke meghaladta az 50 milliárd forintot.


Mit jelent az önkormányzati kötvénykibocsátás?


Az önkormányzatok számára jelenleg két lehetőség biztosított külső forrás bevonására: a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás.
A hatályos szabályozás szerint a kötvénykibocsátás kedvezőbb feltételekkel lehetséges, mint a hitelfelvétel:
- A hitel felvétele célhoz kötött, a kötvénykibocsátásból származó összeg esetében nincs felhasználási kötöttség;
- A hitelfelvételhez kell önerő, a kötvénykibocsátáshoz nem kell önerő;
- A kötvény törlesztési feltételei rugalmasabbak;
- Kötvény kibocsátásakor nem szükséges jelzálogfedezetet biztosítani;
- A kötvénykibocsátás nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, ezért a kibocsátás átfutási ideje lényegesen rövidebb;
- Kötvény esetében a kibocsátás költségei kedvezőbbek;
- A hitelfelvétel maximálva van az önkormányzati törvényben;
- A kötvénykibocsátásból származó és még fel nem használt összeg szabadon leköthető betétben, így a költségek csökkenthetők a kamatbevétellel.


A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amellyel a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a pénzt, illetve annak előre meghatározott kamatát a megjelölt időben a hitelezőnek megfizeti. Az önkormányzati kötvénykibocsátás jelenleg - a szabad piaci jegyzés hiánya miatt - zártkörűen valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy a kötvénykibocsátást elnyerő pénzintézet és annak szakosított intézményei jegyzik le az önkormányzat kötvényeit.


Az Önkormányzati törvény 10. §-a kimondja, hogy a kötvénykibocsátásról kizárólag az önkormányzat képviselő-testülete jogosult dönteni.


A kötvények 20 év körüli futamideje - amely négy polgármesteri választási ciklust ölel át - olyan hosszú távú kötöttségek elé állítja az önkormányzatokat, amelyeket kizárólag csak a legracionálisabb tervekkel és legoptimálisabb gazdálkodással szabad vállalni.


Amennyiben a kötvénykibocsátásból származó összegeket az önkormányzat korábbi, saját gazdálkodási hibáinak korrigálására használja, vagy az összegeket nem megfelelően fekteti be - azaz olyan beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg belőle, amelyek nem garantálnak pontosan tervezhető bevételeket a település számára -, a kötvénykibocsátás nem más, mint az adósságok jövőbe való halmozott eltolása, azaz a település és az ott élő emberek jövőjével való visszaélés, egyfajta önkormányzati szerencsejáték.

 

 

Forrás: HÍR PORT24

 

2010-07-06

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite