2018. november 15., csütörtök - Albert, Lipót
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeSalgótarjánban gyártott tűzhelyeket állított ki a Dornyay Béla Múzeum

Salgótarjánban gyártott tűzhelyeket állított ki a Dornyay Béla Múzeum


A salgótarjáni tűzhelygyár termékeiből rendezett kiállítást a Dornya Béla Múzeum a gyár alapításának 120. évfordulójára, a tárlaton szereplő darabok között száz éves, működő darabok is vannak.

Salgótarján

Salgótarján történelme szorosan összekapcsolódik a területén működő gyárak történetével, ezért is tartanak nyolc éve ipartörténeti emléknapot a nógrádi megyeszékhelyen. A megyei múzeum önkormányzati tulajdonba kerülése óta pedig kiemelt figyelmet fordítanak a salgótarjáni gyárak hagyatékának bemutatására - mondta a hétfői megnyitón Salgótarján polgármestere. Székyné Sztrémi Melinda emlékeztetett arra, hogy tavaly a szintén 120 éves öblösüveggyárról emlékeztek meg és egy százmillió forintos beruházással készülnek a Dornyay Múzeumban az öblösüveggyártást bemutató állandó kiállításra.

A polgármester ugyanakkor megjegyezte: Salgótarjánban az ipar nemcsak megőrzésre érdemes örökség, hanem a város arculatát a jövőben is formáló lehetőség. Az Európa-szerte ismert salgótarjáni tűzhelyek a városról kialakult képet is formálják, ezért is kötöttek stratégiai partnerséget a tűzhelygyár, vagyis a Wamsler SE vezetésével, diplomás szakembereiknek pedig tervezik, hogy jelképes áron albérletet, építkezés esetén kedvezményesen telket biztosít az önkormányzat - jelentette be a polgármester.

Szamosi Andrea, a Wamsler SE vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a német piacon a nyolcvanas évektől jelen vannak, mára meghatározóak ott. Kályháikat, tűzhelyeiket huszonhárom európai országba exportálják, az európai kandallópiaci kereslet 7-8 százalékát a salgótarjáni gyár elégíti ki, jelenleg 830 saját dolgozónak biztosítanak munkát.

Balogh Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum ipartörténésze a kályhákat és öntvény-dísztárgyakat bemutató, az év végéig látogatható tárlat megnyitóján elmondta: a gyár vezetése a századfordulót követően szervezett kereteket biztosított a szabadidős közösségteremtő tevékenységeknek. Így alakulhatott meg 1912-ben a Hirsch és Frank Gyár Alkalmazottainak Olvasóköre, 1922-ben pedig a Hirsch-gyári Atlétikai Club, amelyben labdarúgó szakosztály működött, a gyár hatvanas években már NBI-es férfi, a nyolcvanas években pedig NB II-es női röplabda csapatot is fenntartott. Emellett dalkör, színjátszó kör, zenekar és kultúrotthon nyújtott lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére - ezek működését tablókon láthatja a közönség.

Salgótarjánban 1894. május 16-án három kisvállalkozó vasöntöde és gépgyár építésére kapott telepengedélyt. A kályha- és tűzhelyöntvényeket, vasúti féktuskókat készítő gyár 1898-ban egyesült a Hirsch és Frank budapesti kisvasöntödei közkereseti társasággal. A budapesti gyár munkagépeket állított elő, a salgótarjáni gyártelep az öntvényeken kívül vasalkatrészek, iparcikkek és csavarok gyártásával foglalkozott. A századfordulón, elsőként az országban a salgótarjáni gyár meghonosította a díszöntvények készítését, majd német szabadalom alapján öntöttvas kályhák gyártásába fogott, 1922-től a vállalat előbb áttért az olcsóbb Kalor töltőkályhák és az egyszerűbb "karikás kályhák" gyártására, majd a terméklistán megjelentek a takaréktűzhelyek is. Az 1930-as évek közepén mintegy 90 cikkcsoportban előállított 2700 termékféle mintegy két harmadát a kályhák és a tűzhelyek tették ki.

Az államosítás után a gyár önálló lett, 1954-re Salgótarjánban gyártották Magyarország tűzhelyeinek 84 százalékát és a kályhák 64 százalékát. Az 1992-es privatizáció során magyar-német vegyesvállalattá alakult, meghatározóan háztartási fűtő- és főzőkészülékeket állított elő. A cég 1995 és 2000 között két újabb gyáregységgel bővült.

 

Forrás: MTI/ Nógrád24

 

 

2014-09-22

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite