2018. november 19., hétfő - Erzsébet
Keresés a tartalomban
ItthonSzinte semmi nem tetszik az IMF-nek

Szinte semmi nem tetszik az IMF-nek


Az IMF magyar misszióvezetője elismerte, hogy tettünk „néhány pozitív lépést", majd az egykulcsos adótól kezdve a „válságadókon" át a jövedéki adó emeléséig felsorolta, mi nem tetszik nekik. A jegybanktörvény és a Költségvetési Tanács is szóba került.

IMF

Magyarországnak fenn kell tartania gazdasága stabilitását, javítania kell költségvetési politikájának tervezésén és a gazdasági kormányzáson - jelentette ki Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője az IMF Survey-nek nyilatkozva.

Rosenberg elismerte, hogy a gazdasági stabilitás fenntartása terén Magyarország tett "néhány pozitív lépést" és "nagyon ambiciózusnak" nevezte az idei költségvetést is. Rámutatott, hogy az ebben foglalt strukturális költségvetési kiigazítás "bármely ország szabványai szerint nagynak számít".

A kiigazítás Rosenberg szerint természetesen prociklikus: a kormány emeli az adókat és csökkenti a kiadásokat egy olyan időszakban, amikor a gazdaság lassul. De két év strukturális lazításai után erre annak biztosítására van szükség, hogy az adósság GDP-hez viszonyított aránya továbbra is csökkenő pályán maradjon, és ne terhelje továbbra is a gazdaságot. Mint mondta, ez azért is fontos, hogy megmaradjon a befektetői bizalom és a finanszírozás költségeit ellenőrzés alatt lehessen tartani. Rosenberg értékelése szerint a magyar monetáris politika is megfelelően szigorú, a forint további destabilizáló leértékelődésének megakadályozása érdekében.

Christoph Rosenberg szerint a magyar gazdaság előtt álló kihívások kezelése érdekében szükség van a költségvetési politika tervezésének javítására, annak kevésbé regresszívé tételére és növekedésbaráttá alakítására.

Az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban Rosenberg úgy fogalmazott, hogy annak konkrét magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezések az "optimálisnál kedvezőtlenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelentettek a leginkább veszélyeztetettek számára".

A misszióvezető az általa kifogásolt rendelkezések közé sorolta az alapvető adókedvezmény megszüntetését, a minimálbér meredek, 18 százalékos emelését, a munkaadók számára megfogalmazott bérrendszeri és kompenzációs ajánlásokat, valamint a jövedéki adó növelését és a normál áfa-kulcs 27 százalékra történő emelését.

Az IMF aggálya az, hogy mindez csökkenti a reálbevételt és az alacsonyabb képzettségű munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségeit is. Egyúttal bonyolultabbá, és kevésbé vonzóvá teszi az üzleti tevékenységet Magyarországon - tette hozzá.

Rosenberg szerint negatívan hatnak az üzleti környezetre a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelemre, valamint az energetikai, a kommunikációs, és a banki ágazatra kivetett "válságadók", valamint azok az intézkedéseket, amelyek beavatkoztak a már meglévő hitelszerződésekbe. Rámutatott, hogy Magyarországnak sürgősen új beruházásokra, köztük külföldi befektetésekre van szüksége, s hogy ezen a téren az ország a szomszédjaihoz és korábbi saját teljesítményéhez képest is lemaradt.

"A kormány megpróbálja befolyásolni a központi bankot a döntéshozatalban"?

A misszióvezető hangsúlyozta, hogy a gazdasági kormányzás javítása szintén növeli a politikai intézkedések kiszámíthatóságát. Christoph Rosenberg a leglátványosabb példaként a központi bank függetlenségéről folytatott vitát említette. Mint mondta, a "2011 végén elfogadott jogszabály azt a benyomás keltette, hogy a kormány megpróbálja befolyásolni a központi bankot a döntéshozatalban". Hozzátette: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy egy, a legjobb nemzetköz gyakorlattal összhangban álló törvénymódosítással eloszlassa ezt a benyomást.

"Világossá kell tenni: a monetáris politikát azok irányítják, akiket megbíztak ezzel, és nem a kormány" - fogalmazott Christoph Rosenberg.

Mint mondta, a fékeket és ellensúlyokat a 2010-ben meggyengített Költségvetési Tanács esetében is helyre kell állítani. Rosenberg az IMF aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a testület a jelenlegi formájában nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és függetlenséggel ahhoz, hogy egy külső és objektív képet szolgáltasson a költségvetési fejleményekről.

A misszióvezető szerint Magyarországra, amely még nem tért magához az előző válságból, hosszú távon pozitív hatással lehetnek a Széll Kálmán Terv kínálati oldalon bevezetett intézkedései, de időt vesz igénybe, amíg azok hatni kezdenek.

A kormány szerint nincsenek feltételei a tárgyalásoknak

Semmilyen előfeltétele nincs a hiteltárgyalások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU), a magyar kormány kész a tárgyalásokra, így azok bármikor megkezdődhetnek - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken az MTV Ma reggel című műsorában. Hangsúlyozta azt is: az Európai Bizottság által kifogásolt törvények megváltoztatása sem előfeltétele a hiteltárgyalások megkezdésének.

 

Giró-Szász András002

Hozzátette: az egykulcsos adórendszer megszüntetése, mint feltétel pedig az EU-ban "fel sem merült", az IMF pedig az elmúlt 2-3 évben legalább négy olyan országnak adott hitelt, ahol egykulcsos adórendszer van, és ebből kettő az Európai Unió tagja.

Jól láthatóan egyetértenek, de teljesen mást mutatnak a számaik

Nem ez az egyetlen ellentmondás a magyar kormány és az EU véleménye között: Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar kormány számai mást mutatnak a költségvetés hiányáról, mint az IMF számításai. A miniszterelnök szóvivője azt is elmondta, a magyar kormány és az IMF fontos és értékbeli kérdésekben jól láthatóan egyetért.

Az IMF szerdán közzétett igazgatótanácsi értékelését kommentálva a szóvivő az m1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap fontos és értékbeli kérdésekben - így az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitikában - jól láthatóan egyetért. A költségvetési deficitre vonatkozó felvetésre azonban úgy reagált: "a mi számaink egészen mást mutatnak". Kifejtette, az Európai Bizottság elismerte, hogy idén 3 százalék alatt lesz a büdzsé hiánya, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pedig arra is mandátumot kapott, hogy az IMF-tárgyalásokon vállalja az elköteleződést: 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a magyar költségvetési deficit.

Az IMF - mint az az országjelentésben olvasható - januári közepi, felülvizsgált adatai alapján arra számít, hogy a 2011. évi 3,4 százalékos GDP-arányos költségvetési többlet után 2012-ben 3,9 százalék, 2013-ban pedig 4,1 százalék lehet a magyar költségvetési deficit.

Orbán és Barroso is másképp látja a dolgokat

Orbán Viktor szerint is bármikor megkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az Európai Unió (EU), valamint Magyarország kormánya között. A magyar miniszterelnök ezt a keddi fejlemények tükrében jelentette ki a Hír TV-nek.

Barroso helyettes-szóvivője a Barroso-Orbán megbeszélés után az Európai Bizottság elnökének közleményét tette közzé: Eszerint Barroso világossá tette Orbán Viktor számára, hogy az előttük álló munkához szükséges, hogy "minél előbb" foglalkozzanak a bizottság jogi kérdésekben felvetett aggályaival. A Bizottság már megkezdte az egyeztetést a magyar hatóságokkal és készen áll a magyar fél válaszainak teljes kivizsgálására - amint megkapja azokat - olvasható a közleményben.

 

Orbán és Barroso

A miniszterelnök a három konkrét kérdés közül csak egyet említ a fent idézett interjúban. Orbán szerint egyetértettek abban, hogy Magyarország gazdasági rendszere szempontjából nem kulcskérdés, hogy összevonják-e a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. „Az a mód, ahogy ők javasolták, az nekünk nem fogadható el, amit mi javasoltunk, azt ők kifogásolják, így legegyszerűbb, ha külön tartjuk a két intézményt a jövőben is" - idézi az MTI Orbán Viktort. „Továbbá volt egy-két jelentéktelen kérdés, amelyet a békesség kedvéért elengedünk, ilyen például a kormány képviselőjének részvétele a jegybanki tanácsüléseken" - mondta a miniszterelnök. „Néhány ponton még folynak a viták, de a korábban legnehezebbnek ítélt pontokon túl vagyunk" - összegezte a tárgyalásokat Orbán Viktor.

Az EB-től kapott közlemény némiképp árnyalja a miniszterelnök kijelentését: „Orbán Viktor miniszterelnökkel átfogó és konstruktív tárgyalást folytattunk. A magyar kormányfő biztosított arról, hogy Magyarország készen áll gyorsan foglalkozni a Bizottság által felvetett ügyekkel" - olvasható a közleményben, melyben Barroso leszögezi: a Bizottság számára az is fontos, hogy garantálják: Magyarország, ahogy minden más tagállam, teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós jogot, nem csak betűjét, de szellemiségét tekintve is.

"Kipaterolás" után "visszapaterolás"?

Orbán, noha még az IMF tárgyalások megkezdésének időpontja sem ismert, már a befejezésről is nyilatkozott: „Hogy mikor fejezzük be az IMF-tárgyalásokat, az pedig azon múlik, hogy az IMF milyen kérdéseket kíván megtárgyalni, erről ma még csak találgatások vannak, semmi hivatalosat, illetve biztosat nem tudhatunk, találgatásokba pedig nem érdemes belemenni. Magyarország mindenesetre gyors tárgyalásban és megállapodásban érdekelt" - tette hozzá a kormányfő.

A nyilatkozat mindenesetre lényegi elmozdulás Orbán Viktor 2010 áprilisában, a választási győzelmet követően tett kijelentéséhez képest, amikor úgy fogalmazott: „Sem az IMF, sem az EU nem a főnököm". A kormány tagjai közül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tett hasonló megjegyzést, amikor 2011 tavaszán arról beszélt, hogy Magyarország "pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF kipaterolása volt".

 

Forrás: MTI/HírTV/atv/HÍR PORT24

 

 

2012-01-27

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite