2018. szeptember 19., szerda - Vilhelmina
Keresés a tartalomban
ItthonTarlós: Budapest ma újra a bátor változtatások városa

Tarlós: Budapest ma újra a bátor változtatások városa


Az 1848-as példára utalva újra a bátor változások városának nevezte Budapestet Tarlós István főpolgármester a Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi beszédében.

marcius15_2012_5

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a Múzeumkertben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
MTI Fotó: Illyés Tibor


A főpolgármester kiemelte, hogy a főváros új vezetői nem félnek hozzányúlni több évtizedes tabukhoz; "nem rettenünk vissza, amikor a város működését szinte ellehetetlenítő hagyatékkal kell szembenéznünk, vagy amikor a sokszor egymással is ellentétes egyéni ambíciók kuszaságában kell a köz érdekét szolgálnunk" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az 1848-as ifjak példamutatása is segít.


A szabadság akkoriban függetlenséget, önrendelkezést és választójogi törvényt jelentett - mondta, majd úgy folytatta: az elmúlt években ugyanakkor Magyarországon "egyeseknek egészen furcsa dolgot jelent, a fővárosban például szabad volt a közjót, a többségi érdekeket naponta lesöpörni az asztalról, szabad volt gyanútlan járókelőket gumilövedékkel lövöldözni, szabad volt szemetelni, graffitizni, és szabad volt a hajléktalanoknak szabadon ott meghalni és úgy, ahogy akartak".


A városvezető úgy vélekedett: ezzel szemben a fővárosi többség érdekében be kell tartani az emberi együttélés írott és íratlan szabályait, emberi, de következetes szabályozással kell működtetni a várost. "A szabadság nem egyenlő a korlátok nélküliséggel, nemcsak jog, kötelesség és felelősség is" - szögezte le Tarlós István az ünneplők előtt, akik megtöltötték a Múzeumkert múzeumi lépcsők előtti terét, és több százan álltak a kerítésen kívül, az utcán is, döntő többségükben lengyelországi szimpatizánsok, akik saját nemzeti lobogójuk mellett a Gazeta Polska lengyel lap transzparenseit és a Lengyel-Magyar Barátság Szolidaritás zászlaját emelték a magasba.


A főpolgármester külön köszöntötte a lengyel vendégeket és a közös történelmi szálakat felidézve köszönetet mondott nekik a "baráti bíztatásért". "Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől" - fogalmazott. Ünnepi beszédében arról is szólt, hogy a magyarság mindig egyénien vizsgálta, szűrte meg az európai sorskérdéseket, s ez nincs másként ma sem. "A színességére büszke Európa ugyanakkor valamiért szűnni nem akaró aggodalommal figyeli nemzeti öntudatunk szűrőjén lepárolt válaszainkat, pedig soha nem voltunk rosszabbak másoknál - ma sem vagyunk azok, - és nem akarunk rosszat senkinek" - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy "egyszerűen csak szeretjük a hazánkat és úgy gondoljuk, hogy ezt egy nagyobb közösség hasznos tagjaként is meg szabad tennünk".


A városvezető kitért arra is, hogy vannak néhányan, akik "arcukra a hazaféltés téves vagy hamis álarcát öltve látszataggodalmaikkal kürtölik tele a világot". Ennek kapcsán kijelentette: lehet a regnáló hatalmat szeretni vagy nem szeretni, de a nemzet tagjaként a nemzetet nem szeretni vagy a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. A kétkedőknek azt üzente, nincs mitől félniük, s hangsúlyozta: "senkinek ne legyen kétsége, hogy Európához akarunk tartozni".


Kitért arra is, hogy "a gazdasági válság és a nyomás nem ok arra, hogy meginduljon a föld a lábunk alatt, hogy eltérjünk az iránytól, amit kitűztünk magunk számára", szavai szerint az út végén igazságosabb, közteherviselésen alapuló, mindenki felelősségére támaszkodó biztonság van, Magyarország pedig büszke lehet önmagára, hogy "önerejéből képes eltüntetni a múlt elkopott bálványait, és az azok által hátrahagyott romokat". A főpolgármester azt is elmondta: Magyarország ha nem is nagyhatalom, egészséges tartása és saját értékei vannak, amelyek miatt véleménye szerint Európának nincs oka szégyenkezni.

 

marcius15_2012_6

Tarlós István főpolgármester (k) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) a Múzeumkertben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
MTI Fotó: Illyés Tibor


A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből. A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.


"Mielőtt bárkinek eszébe jutott volna létrehozni az EU-t, mi, magyarok és lengyelek Közép-Kelet-Európa más nemzeteivel együtt már régen megteremtettünk egy hasonló közösséget évszázadokkal ezelőtt. És most más államok számos politikusa arról szándékozik kioktatni bennünket, miként kell alkalmazkodnunk az egyesült Európához" - mondta Sakievicz, a zászlókat lengető ünneplők pedig nagy tapssal reagáltak szavaira. Szónoklatát azzal zárta: "közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze, azért, mert erre belső késztetésük van, nem pedig azért, mert valaki ezt diktálja nekik".


A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.


Forrás: MTI/HÍR PORT24

 

2012-03-15

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite