2018. november 16., péntek - Ödön
Keresés a tartalomban
Zöld zónaTömeges korallpusztulástól tartanak a kutatók

Tömeges korallpusztulástól tartanak a kutatók


Az idei szélsőséges hőség a világ korallzátonyait olyan súlyos stressz alá helyezi, hogy a kutatók attól félnek, széles körű kihalásokra kerülhet sor, mely nemcsak az óceán leggazdagabb ökoszisztémáit, hanem a több millió embert ellátó halállományt is veszélyeztetik.

korall1


Thaiföldtől Texasig a korallok kifehéredéssel reagálnak a hőstresszre, és túlélő módba váltanak. Számos korall már kihalt, és még több juthat erre a sorsra az elkövetkező hónapokban. A vízhőmérséklet számítógépes előrejelzései azt sugallják, hogy a karibi térség koralljai az elkövetkező néhány hétben drasztikus kifehéredésen eshetnek át.


Ami idén körvonalazódik, az a korallzátonyoknak mindössze második, ismert globális kifehéredése. A kutatók reménykednek, hogy az idei év általánosan nem lesz olyan súlyos, mint 1998, a történelmi adatok legforróbb éve, amikor a becslések szerint, a világ sekély tengeri zátonyainak 16 százaléka kipusztult. Ám egyes helyeken, többek között Thaiföldön, a szituáció rosszabbnak néz ki, mint 1998-ban. A kutatók szerint a zátonyokkal kapcsolatos problémák a klímaváltozáshoz kapcsolhatóak.


Évek óta figyelmeztetnek, hogy a korallok, melyek rendkívül érzékenyek a túlzott hőségre, a bolygót a felhalmozódó üvegházhatású gázok miatt érő ökológiai problémák korai előrejelzői lehetnek. Az amerikai Nemzeti Óceán és Légkör Megfigyelő Intézet szerint, 2010 első nyolc hónapja megegyezett 1998-as évvel, mint a legmelegebb januártól-augusztusig tartó periódus.
A magas óceáni hőmérsékletek próbára teszik a rájuk legérzékenyebb élőlényeket, a sekély tengeri korallokat, melyek a világ néhány legélénkebb és legszínesebb tengeri tájképeit nyújtják. A korallzátonyok az óceánoknak csak apró töredékét foglalják el, ám az összes tengeri élőlény talán negyedének adnak otthont, többek között rengeteg halfajnak. A gyakran a tengerek esőerdeinek nevezett zátonyok nemcsak a fontos halászati ipar, hanem a több milliárd dolláros turisztikai gazdaság alapját is képezik.

 

korall3


Drasztikus kihalásokat először 1983-ban észleltek a Csendes-óceán keleti részén, és a karibi térségben, az El Nino esemény során. Az El Nino során, az általában a Csendes-óceán nyugati részében korlátozódó meleg vizek keletre tartanak. 2010 szintén El Nino év. Komoly regionális kifehéredések az 1983-as tragédia óta időszakosan végbementek. Az egyértelmű, hogy a természetes időjárás-ingadozás szerepet játszik a zátonyok túlhevülésében, ám a kutatók szerint ez magában nem tudja megmagyarázni a visszatérő jelenséget.


A korallzátonyok több millió apró állatból, polipokból állnak, melyek szimbiotikus kapcsolatot tartanak fenn algákkal. A polipok általában farmerekként működnek, ellátják az algákat tápanyagokkal és élőhellyel. Ezért cserébe az algák befogják a napfényt és a szén-dioxidot, hogy cukrot állítsanak elő, mely a korallpolipokat táplálja. Az algák a zátonyoknak vibráló színeket kölcsönöznek. Számos zátonylakó hal fantasztikus színekkel és mintázattal rendelkezik, mintegy alkalmazkodik környezetéhez.


A korallkifehéredés akkor megy végbe, amikor a magas hőmérséklet és erős napfény az algák anyagcseréjét túlságosan felgyorsítja, és méreganyagokat kezdenek el termelni. A polipok pedig összezsugorodnak. Ezt követően a korallok fehérek, mintha megtörtént volna a kifehéredés. Amennyiben hőmérsékletek csökkennek, a korall néhány megmaradt algája szaporodni tud, és segítheti a polipok regenerálódását. Ám a korallok ezen állapotukban igen érzékenyek a betegségre, és amennyiben folytatódik a hőstressz, a korallok éhen halnak. Még a halott zátonyokon is megtelepednek néha új korallpolipok, bár a zátonyok átlagos ökológiája talán maradandóan megváltozhatott. A legrosszabb eset, amikor a zátony elpusztul, és soha többé nem regenerálódik.


Tucatnyi kis szigetállamnál és Indonézia, valamint a Fülöp-szigetek néhány partvidékén, az emberek megélhetése nagymértékben a zátonylakó halakra támaszkodik. Amikor a korallok elpusztulnak, a halak nincsenek azonnal halálra ítélve, ám ha a korallpolipok nem regenerálódnak, a zátony végül összeomlik, így a halászat kevésbé lesz produktív. A kutatás azt mutatja, hogy ez a folyamat a karibi térség bizonyos régióiban már zajlik, bár az emberek ott nem függenek annyira a halászattól, mint a csendes-óceáni szigeteken.

 

korall3


Hónapokra van még szükség, míg az idei veszteség mértékét teljesen megismerik. Ám a korallok sorsát követő kutatók már most széles körű kifehéredést észlelnek Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati részén, Thaiföldön, Indonézia néhány területén, emellett néhány kisebb szigetállamban már az év elején komoly volt a folyamat. A Csendes-óceán nyugati részén a hőmérsékletek azóta lehűltek, és az azonnal krízis véget ért, miközben a karibi térséghez hasonló területeken felgyorsul a folyamat, mivel a vizek még mindig melegszenek. Súlyos kifehéredést figyeltek meg nemrégiben Flower Garden Banksnél, a Texas-Louisiana határ menti tengeri menedékben.


Thaiföldön néhány helyen már regenerálódás jelei figyelhetőek meg. Ám más helyeken a korallokat olyan súlyos csapás érte, hogy nem volt egyértelmű, a közeli területeken elérhetőek-e fiatal polipok a halott zátonyok újbóli benépesítésére. Még egy forró évben is, a klíma természetesen régióról-régióra figyelemreméltóan ingadozik. Florida Keysben a víz hőmérséklete idén alig haladta meg a normális értéket, és a régió kedvelt zátonyai eddig megmenekültek a súlyosabb károktól. A karibi térség északi részein idén nyáron kezdődő kifehéredést figyeltek meg, ám a trópusi viharok és hurrikánok lehűtötték a vizet, és talán néhány korallt megmentettek.


Még délebbre azonban, a hőmérsékletek még mindig igen magasak, ezzel számos karibi korallzátony van veszélyben. A déli féltekén még csak most kezdődik a nyár, ám Ausztráliánál a vízhőmérsékletek szintén a normál érték felett vannak, és néhány kutató a Föld legismertebb zátonya miatt aggódik. A kutatók szerint a legnagyobb remény a mérsékelt trópusi viharokban van, melyek segíthetnek lehűteni az ausztrál vizeket.


Forrás: MSNBC/HÍR PORT24

2010-09-21

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite