2018. szeptember 22., szombat - Móric
Keresés a tartalomban
KultúraÜnnepel a nemzet színésznője, Törőcsik Mari

Ünnepel a nemzet színésznője, Törőcsik Mari


Törőcsik MariSikerekben és értékes munkatársakban gazdag pályafutásához egyaránt szüksége volt jó adag szerencsére és persze rengeteg türelemre is, nyilatkozta a 75. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színművész.


Egyszerre két darabban is próbál a 75. születésnapját kedden ünneplő Törőcsik Mari. Mint a nemzet színésze elmondta, szívesen dolgozik együtt fiatalokkal és szereti, ha tehetségek veszik körül.
A Kossuth-díjas színművész felidézte: sikerekben és értékes munkatársakban gazdag pályafutásához egyaránt szüksége volt jó adag szerencsére és persze rengeteg türelemre is.


"Engem az Isten a tenyerén hordozott. Az első pillanattól kezdve, mikor Gellért Endre, a Nemzeti Színház akkori főrendezője, aki főtanszak-vezető volt a főiskolán, felfigyelt rám, majd átadott Major Tamásnak. A Major neveltje vagyok, aki szent meggyőződésem szerint a legnagyobb mester volt, a legjobb színházi gondolkodó" - emlékezett karrierjének kezdeteire.
Mint Törőcsik Mari hozzáfűzte, az induláshoz nagyszerű lehetőséget kapott Fábri Zoltántól, akinek Körhinta című filmje Európa keleti részéről indulva először tudott komoly sikert aratni nyugaton is. Újabb filmbemutatóinak köszönhetően a huszonéves színésznő szinte évente meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztiválra, a francia művészélet csillogásából hazatérve azonban remegve ment statisztálni a Nemzeti Színházba.


"Tudtam, hogy a filmekben sikerem van, de én semmit nem tudok ahhoz, hogy a színpadra lépjek, tisztában voltam vele, hogy nincsenek még a birtokomban azok az eszközök, amelyekkel ott ki tudom magamat fejezni" - idézte fel a Nemzeti Színházban töltött első időszakot, hozzátéve: a kritika kilenc-tíz évig nem fogadta el őt a színpadon.


Törőcsik Mari a küzdelemből - a társulat segítségével is - inkább erőt merített, gyakran azonban éppen a sikerektől ijedt meg: "abban hiszek, vagy reménykedem, hogy jól viseltem el a bukásokat és a sikereket is, hangsúlyozva, hogy a bukások elviseléséhez volt segítő erőm. De én ha buktam, akkor hittem legjobban, hogy érdemes még, hátha mégis tudok valamit. Ha nagyon nagy sikerem volt, különösen, ha igazi, komoly dologgal, akkor mindig kétségbe estem, hogy van-e még bennem valami".


Pályája során számos nagy mesterrel dolgozott együtt, különösen szívesen emlékszik Gellérten és Majoron kívül Apáthi Imrére, Várkonyi Zoltánra, Iglódi Istvánra, Grigorij Konszkijra, az erdélyi Harag Györgyre, Jurij Ljubimovra, Taub Jánosra, Zsámbéki Gáborra vagy Anatolij Vasziljevre.


"Természetesen ezzel kerestem a kenyeremet, a pályám egy részét a szocializmusban töltöttem, ezért sokszor pénzért olyan dolgokat is elvállaltam, amit talán nem kellett volna. De én is kutattam, kerestem, és meg is találtak, akik elhitették velem, hogy még érdemes" - tette hozzá.


A 75 éves színművész ma is szívesen dolgozik együtt fiatalokkal; mint gyakran mondja: "olyan csodálatos életem volt, hogy soha nem kellett megérnem, hogy nem kellek, vagy hogy nem kellek a legjobbaknak és a fiataloknak is".
Törőcsik Mari a küzdelemből - a társulat segítségével is - inkább erőt merített, gyakran azonban éppen a sikerektől ijedt meg: "abban hiszek, vagy reménykedem, hogy jól viseltem el a bukásokat és a sikereket is, hangsúlyozva, hogy a bukások elviseléséhez volt segítő erőm. De én ha buktam, akkor hittem legjobban, hogy érdemes még, hátha mégis tudok valamit. Ha nagyon nagy sikerem volt, különösen, ha igazi, komoly dologgal, akkor mindig kétségbe estem, hogy van-e még bennem valami".


Pályája során számos nagy mesterrel dolgozott együtt, különösen szívesen emlékszik Gellérten és Majoron kívül Apáthi Imrére, Várkonyi Zoltánra, Iglódi Istvánra, Grigorij Konszkijra, az erdélyi Harag Györgyre, Jurij Ljubimovra, Taub Jánosra, Zsámbéki Gáborra vagy Anatolij Vasziljevre.


"Természetesen ezzel kerestem a kenyeremet, a pályám egy részét a szocializmusban töltöttem, ezért sokszor pénzért olyan dolgokat is elvállaltam, amit talán nem kellett volna. De én is kutattam, kerestem, és meg is találtak, akik elhitették velem, hogy még érdemes" - tette hozzá.


A 75 éves színművész ma is szívesen dolgozik együtt fiatalokkal; mint gyakran mondja: "olyan csodálatos életem volt, hogy soha nem kellett megérnem, hogy nem kellek, vagy hogy nem kellek a legjobbaknak és a fiataloknak is".

 


Forrás: MTI/HÍR PORT24

2010-11-23

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite