2018. szeptember 23., - Tekla
Keresés a tartalomban
BulvárVárosépítés elnöki kívánságra - Felhőkarcolók a mocsárban

Városépítés elnöki kívánságra - Felhőkarcolók a mocsárban


Aki el akar jutni arra a helyre, ahol a grúz kormány elképzelései szerint egyszer Lazika város épületei fognak emelkedni, annak egyelőre harsány békakuruttyolás mellett az út szélén napfürdőző gyapjas teheneket és foltos sertéseket kell kerülgetnie. Ha pedig az illető beszédbe elegyedik az útjába kerülő emberekkel, igencsak eltérő véleményeket hall arról az ötletről, hogy kínai fejlesztési elképzeléseket átvéve félmilliós várost építsenek a Fekete-tenger közelében lévő lápos területen.

New York

(illusztráció)


Hatika Ocsiava pedagógus, aki az építési terület közelében lévő, 330 lelkes kis faluban tanít, annyira fellelkesült az ötlettől, hogy gyakorlatilag minden nap megnézi a kormánymegrendelésre készült videofilmet, amelyen komputeranimációval elkészített felhőkarcolók és egy nyüzsgő teherkikötő együttese látható. Közben azt tervezi, hogy Kafé Lazika néven éttermet nyit.


Másoknak, köztük a 38 éves Kaha Pacskuának kétségeik vannak a tervvel kapcsolatban. Az évszázadok óta a vidéken élő megrel népcsoporthoz tartozó férfi szerint a környéken annyira nedves a talaj, hogy a tervezett magas épületeket csaknem 25 méter mélyre nyúló alapokra kellene építeni.

"Bármelyik megrel megmondhatja, hogy itt lehetetlen építkezni - mondta a The New York Times tudósítójának, körbemutatva az ingoványos területen. - Lazika csupán egy szó - Lazika. Semmi más. Hatalmas épületekről van szó... Nem tudom, hogyan fogja megtartani őket a mocsár."

"Igen ötletesek és nagyon fiatalok vagyunk"

A kormánytisztviselőknek kevés idejük van arra, hogy a kétkedőkkel vitatkozzanak. A terv megvalósításának gyors üteme nem hagyott időt arra, hogy nyilvános vitát rendezzenek a költségekről, a környezeti hatásokról, vagy arról, hogy érdemes-e egyáltalán belevágni.

A témákkal kapcsolatos kétségek ellenére Lazika első épületét - egy futurista középületet - már elkezdték építeni, és a tervek szerint szeptemberben át is adják. Miheil Szaakasvili államfő szerint tíz év múlva Lazika Grúzia második legnagyobb városa lesz Tbiliszi után, mintegy 1,5 millióan fogják lakni, és a fekete-tengeri térség egyik vezető kereskedelmi központjává válhat.

Azóta, hogy 2004-ben elnök lett, Szaakasvili egymás után áll elő a nagy ötletekkel: a megrögzötten korrupt közlekedési rendőrség feloszlatása után az ország második hivatalos nyelvévé az angolt tették az orosz helyett, majd a parlamentet Tbilisziből a tőle gépkocsival három órányira lévő, Kutaiszi nevű kisvárosba költöztették, most pedig az alapvetően agrárjellegű nyugati országrész szegénységét egy hirtelen városépítéssel próbálják megszüntetni.

"Országunk ilyen gyors megváltoztatásának fő oka az, hogy igen ötletesek és nagyon fiatalok vagyunk, és mindent gyorsan akarunk csinálni - mondta Giorgi Vasadze igazságügyi miniszterhelyettes, aki Grúzia-szerte felügyeli az új kormányzati célú épületek építését. - Nincs időnk, mint Európának és Amerikának, hogy tíz évet gondolkodjunk a terven és aztán kezdjünk hozzá a megvalósításhoz. Ezért támadnak néha őrült ötleteink."

Van elég üres hely a Fekete-tenger partján...

Lazika létrehozásának gondolata négy hónapja merült fel, amikor Szaakasvili a mintegy 65 ezres, lakosságából folyamatosan veszítő Zugdidibe látogatott. A vidék, ahol mandarint és diót termesztenek, nagyon megsínylette, hogy Oroszország 2005-ben és 2006-ban bezárta piacát a grúz áruk előtt, miként azt is, hogy két évvel később az orosz fegyveres erők lezárták a szomszédos szeparatista Abházia területét.

Ketevan Gvinjilia szerint a helyiek olyan mértékű takarékoskodásra kényszerültek, hogy lakásaiknak csak egy szobájában használják a villanyt. "Légüres térben vagyunk itt - panaszolta az ötven éves asszony, hozzátéve, hogy a térség gazdasági stagnálása a Szaakasvili hatalomra kerülése előtti időszakra emlékezteti. - Még nem jutottunk el arra a szintre, de fokozatosan közeledünk hozzá."

Az elnök maga is elismerte Zugdidi gondjait, és egy beszédében azt mondta: "Nagy áttörésre van szükségünk, ha a továbbiakban nem akarunk szegénységet". Szerinte az áttörést egy vadonatúj város és tengeri kikötő felépítése hozza meg 29 kilométerrel arrébb, a tengerparton.

Az ilyen jellegű városépítés ötlete ma már teljesen elfogadott Kínában, ahol több tucat várost teremtettek a semmiből, hogy el tudják helyezni a faluról érkezők tömegeit - de igen szokatlan Európában. A miniszterhelyettes elmondása szerint az internetet böngészve találkozott a gyárakat építő külföldi beruházókat vonzó, elkülönült szabályozó és jogi rendszerrel rendelkező "charterváros" ötletével.

"Arra gondoltunk, hogy miért ne hozhatnánk létre egy ilyet Grúziában? Körülnéztünk, és láttuk, hogy van elég üres hely a Fekete-tenger partján" - mesélte.

Arra a kérdésre, hogy hányan dolgoznak teljes munkaidőben Lazika tervezésén, Vasadze azt válaszolta, hogy csupán egy ember, de rögtön hozzá is tette, hogy az illetőhöz tíz-tizenöt részmunkaidős munkatárs társul.

Az elnöki bejelentést kérdések özöne követte.

Az építkezésre javasolt hely a vizenyős kolheti területen van, márpedig Grúzia 1997-ben vállalta, hogy a vizes élőhelyek megőrzéséről szóló ramszari egyezmény keretében 32 ezer hektárt védett területként kezel. Bár a konvenció nem irányoz elő büntetést megsértői számára, fontos fórumokon és a médiában elszenvedett "politikai és diplomáciai kellemetlenségeket" vetít előre.

Mindeddig a grúz környezetvédelmi miniszter meglehetősen gúnyosan reagált a területtel kapcsolatos aggodalmakra. "Kérem, segítsenek nekem, és mondják meg, mit tegyek, hogy ide vonzzam a turistákat, akik aztán eljönnek, megnézik ezeket a lápokat, adakoznak, fotóznak, írnak róluk, pénzt költenek, és elmondják másoknak is, hogy +ezek a mocsarak igazán remekek!+" - jegyezte meg nemrégiben tudósok előtt Giorgi Kahidze.

A kérdések arra is kiterjednek, hogy miként tud félmillió lakost vonzani Lazika egy olyan körülbelül 4,5 milliós országban, ahol a lakosság nem gyarapszik és nem is urbanizálódik.

Egy másik gond a finanszírozás. Négy hónappal ezelőtt Szaakasvili bejelentette, hogy Grúzia tárgyalást kezdett több nagy európai és ázsiai befektetővel, akik készek arra, hogy vállalják az elnök által 600-900 millió dollárra becsült hosszú távú építési költségek zömét. Nyilvánosan azonban egyetlen beruházó sem kötelezte még el magát, és ezért nem lehet tudni, hogy mekkora teher fog nehezedni a grúz költségvetésre, amelynek összege tavaly 4,2 milliárd dollár volt.

"Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni, mennyi költségvetési pénz kell rá költeni" - ismerte el Eka Gigauri, a Transparency International nevű korrupcióellenes szervezet munkatársa. Szerinte az elnök nagy építési tervei - különösen az útépítések - jelentős hasznot hajtottak Grúziának, ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megéri-e erőltetni a Lazikára vonatkozó terv végrehajtását.

"Annyi mindent kellene elvégezni. Miért kell egy teljesen új várost építeni? Mi áll e mögött? A kérdésre semmilyen válasz sincs. Csupán az elnök kijelentése: új várost építünk!" - fakadt ki.

Terv biztos van

Hasonló kérdések jutottak eszébe az átlagos grúzoknak is.

Az Országos Demokratikus Intézet márciusban ismertetett felmérése szerint a Lazikára vonatkozó tervet ismerők 59 százaléka támogatta az elképzelést, de 68 százalék felvetette, hogy megvalósítása előtt nyilvános vitát kellene tartani róla a parlamentben.

Kaha Bahtadze, a Kaukázusi Környezetvédelmi Hálózat nevű szervezet képviselője szerint nehéz lenne komoly vitát folytatni a terv környezeti hatásairól, mivel a kormány még nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan mi az elképzelése. Nem sok kétsége van afelől, hogy Lazikát felépítik. "A kormány és az elnök bejelentette a város létrehozását. Márpedig ha az elnökünk bejelent valamit, az nagyon gyakran meg is történik" - fogalmazott.

Merab Csikvadze mérnök tucatnyi munkás tevékenységét figyelte a fővárostól, Tbiliszitől 320 kilométerre nyugatra lévő építési területen az amerikai lap tudósítójának ott jártakor. Miközben egy szivattyú elkezdte kipumpálni az agyagos vizet egy épület kiásott alapjából, arról beszélt, hogy a munkálatokban való részvétel miatt a történelem részének érzi magát, és egy szólást idézett arról, hogy milyen jutalom vár a bátrakra. A tervdokumentáción azonban, amely alapján a munkát irányította, az épületen kívül csak egy hatsávos út szerepelt, semmi más.

"Pontosan nem tudom - felelte arra a kérdésre, hogyan fog kinézni a város többi része. - De terv biztos van."

Forrás: MTI/ HÍR PORT24

 

 

2012-05-14

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite