2018. november 21., szerda - Olivér
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeVízből mentési gyakorlat megyeszerte

Vízből mentési gyakorlat megyeszerte

A nyílt vizekben való fürdőzés rendkívül veszélyes, az ilyen helyzetekből való szakszerű mentést gyakorolták szituációs begyakorló gyakorlat keretében a salgótarjáni, a balassagyarmati, a rétsági, a berceli és a szécsényi hivatásos tűzoltók a héten Salgótarjánban és Balassagyarmaton.

mentesigyakorlat2


A gyakorlat célja, hogy a hivatásos tűzoltók gyakorolják az ilyen jellegű szituációkban történő mentéseket, emellett fontos, hogy a lakosság is megismerje, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha valaki a természetes vizekben való fürdőzést választja. A salgótarjáni tűzoltók a Tó-strand vizén, a balassagyarmati, rétsági, berceli és szécsényi tűzoltók pedig a Balassagyarmat határában található Nyírjesi üdülőhöz tartozó tavaknál tartották meg gyakorlatukat kedden, szerdán és csütörtökön. Mindkét helyszínen hasonló feltételezésből indultak ki, miszerint egy férfi beúszott az adott tó vizébe, a tó közepén azonban rosszul lett, önerejéből kiúszni nem tudott. A bajba került férfi - akit egy tűzoltó imitál - megmentésére kiérkező tűzoltók megfelelő védőfelszerelésben, a különböző mentési technikákat bemutatva és alkalmazva mentik ki a sérültet és adják át feltételesen a mentőszolgálat munkatársának.


A természetes vizekben való fürdőzés esetén nagyon fontos az óvatosság, hiszen azok esetenként hirtelen mélyülhetnek, sőt a víz alatt a mozgást akadályozó tárgyak, buckák is lehetnek. Fontos, hogy lehetőleg soha ne fürdőzzenek egyedül természetes vizekben, napozás után pedig hűtsék le magukat mielőtt a vízbe mennének. Ismeretlen természetes vízfelületnél nem szabad a vízbe ugrani, ugyanez gumimatracról, vízibicikliről, csónakból szintén tilos, különösen felhevült testtel. Szintén nagyon fontos az is, hogy ne fürdőzzenek közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, vagy ittas állapotban, de veszélyes lehet a fürdőzés a keringési rendellenességben szenvedőknek és a fáradt, kialvatlan embereknek is.

mentesigyakorlat1


Mint ahogyan az a gyakorlatból is kiderül, a katasztrófavédelem abban az esetben vesz részt az ilyen eseményekben, amikor bekövetkezik a baj. A tűzoltók a már kialakult helyzetet kezelik. Nógrád megyében a korábbi években nem volt jelentős az ilyen jellegű balesetek száma, s bízunk abban, hogy az állampolgárok felelősségteljes magatartásának köszönhetően idén sem kell ilyen baleset miatt riasztani a tűzoltókat. Amennyiben azonban akár a lakosságtól, akár társhatóságtól ilyen jellegű bejelentés érkezik a 105-ös vagy 112-es segélyhívó telefonszámok valamelyikére, akkor a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyelete a hivatásos egység azonnali helyszínre riasztásán felül értesíti a megyében működő önkéntes mentőszervezeteket és önkéntes tűzoltó egyesületeket is. Ilyen jellegű beavatkozásokban leggyakrabban a Palóc Mentőcsoport tagjai vesznek részt, hiszen ők rendelkeznek árvízi és vízi mentési nemzeti minősítéssel, s a szükséges technikai felszereltségük is megvan hozzá. Az önkéntesek tehát részt tudnak venni a hivatásos egységek mellett az eltűnt személyek felkutatásában, mentésében, vagy a vízben eltűnt személy megkeresésében. Mindahhoz pedig, hogy a tűzoltókra ne legyen szükség, elsődlegesen az állampolgároknak kell olyan magatartást tanúsítani, hogy a baj megelőzhető legyen. Ehhez elengedhetetlen az előírt szabályok betartása, tiltótáblák figyelembevétele.

mentesigyakorlat


Fontos azonban a viharjelzésekre való odafigyelés is. Nógrád megyében ugyan nincs kiépített viharjelző rendszerre szükség, azonban gyakran kirándulnak Nógrád megye lakói is Magyarország négy nagy tavánál: a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő-tavon. Ezeken a tavakon március 31-én elindult a viharjelzés, amit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság október 31-ig üzemeltet. A Balatonon harmincegy viharjelző állomás és további tizenhat mobil, veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon három, a Tisza-tavon öt, míg a Fertő-tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás gondoskodik az állampolgárok biztonságáról. Fontos tudni, hogy elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel a vízen tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad. Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyen esetben a vízben tartózkodni, csónakkal és vitorláshajók kivételével más vízi sporteszközzel a vízen közlekedni nem szabad. Aki megszegi ezeket a szabályokat, az felelőtlenül kockáztatja az életét. A másodfokú viharjelzést sok fürdőző nem veszi figyelembe, pedig ők vannak a legnagyobb veszélyben. Erős szélben szinte "porzik" a víz, ami azt jelenti, hogy a vízfelszín felett akár fél méteres magasságban is 90 % páratartalmú a levegő, tehát itt szinte lehetetlen levegőt venni, s emiatt az úszni jól tudók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket, másodfokú viharjelzés esetén pedig haladéktalanul jöjjünk ki a vízből.

 

Forrás: NMKI/NÓGRÁD24

2016-06-30

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite