2018. november 17., szombat - Hortenzia, Gergő
Keresés a tartalomban
Nógrád MegyeVulkánnappal kezdődik a geoparkok hete az ipolytarnóci ősmaradványok területén

Vulkánnappal kezdődik a geoparkok hete az ipolytarnóci ősmaradványok területén


Színes programkavalkáddal ünnepelik az Európai Geoparkok Hetét az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen; a pénteki nyitónapon vulkánnapot rendeznek, amelyen egy tűzhányó kitörését is bemutatják a látogatóknak - tájékoztatta az MTI-t kedden a terület vezetője.

IpolytarnócÖF

Szarvas Imre elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Európa Diplomás területe a magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark különleges geológiai értékeit mutatja be az érdeklődőknek május 26. és június 11. között.

Vezetett túrákon lesznek láthatók az egykori tengerek és vulkáni katasztrófák nyomai, a geológiai feltárások mentén pedig a legújabb őslénytani felfedezésekkel is megismerkedhetnek a látogatók.
Május 26-án a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának segítségével, Harangi Szabolcs vezérletével miniatűr vulkán is kitör majd Ipolytarnócon. A pénteki vulkánnapon az is kiderül, miért működnek a tűzhányók, hol volt a Kárpát-medence utolsó vulkánkitörése vagy mi történik a vulkánmegfigyelő obszervatóriumban.

A geoparkok hete alatt fiatalok és felnőttek időutazáson vehetnek részt a területet bemutató 4 dimenziós filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetéseken kérdezhetnek a Magyar Természettudományi Társulat, a Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértőitől a geoparkról, erről a különleges, új térségfejlesztési kezdeményezésről - mondta Szarvas Imre.

A gyerekeket izgalmas feladatok várják, a medvekutya torkába lenyúlva kőpróbát is tehetnek, a bátrabbak pedig a miocén erdő szörnyei között kóborolhatnak és meghódíthatják a lombkoronát.
A Nógrád megyei Ipolytarnóc élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait. Múlt év nyarán újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az ősvilági Pompejinek is nevezett területen.

 

Forrás: MTI



2017-05-24

Nógrád 24 hírportál
A Nógrád24.hu kiadója a MEDIA TODAY KFT. © Minden jog fenntartva. |
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Etikai kódex | Hírarchívum | RSS | Oldaltérkép
Weboldal készítés: DreamSite